A világ első elektronikus levelének a tartalma a QWERTY karakterlánc volt. Az amerikai billentyűn ezek egymás melletti karakterek. A mostani internet összehasonlíthatatlan működési teljesítménnyel rendelkezik az akkorihoz viszonyítva: betárcsázós net 1-5Kbit/sec, Linux rendszerrel akár 12Kbit/sec, versus néhol 1000Mbit/sec jelenlegi sebesség. Hálózatban nem 1024 a szorzó, mint a számítástechnikában, hanem 1000, vagyis ha átlag 3Kbit/sec-mal számolunk, akkor 333 333,33 a sebesség szorzója. A mikroprocesszorok teljesítménye Moore törvénye alapján (’60-as években az Intel igazgatója volt, ő "jósolta meg" a számítástechnika fejlődési ütemét) 18 havonta duplázódik, amely állítás hozzávetőlegesen azóta is tartja magát.

A gyors informatikai támogatás pedig lehetővé tette az egyre nagyobb sávszélességet. Mi, felhasználók klienseket használunk. Kliens rendszerek a különböző Windows, Linux és Machintos asztali operációs rendszerek (asztali pc-k illetve notebookok) és a telefonok, tévék, tabletek is. Ezekkel a rendszerekkel érjük el a szervereket. A szerver operációs rendszerek túlnyomó része valamelyik Linux.

A szerverekre töltjük fel a weboldalakat.  A weboldalakat internetböngészőkkel tudjuk megnézni. A legközismertebb és legtöbbet használt a Google gyártmányú Chrome, valamint a Mozilla Firefox. Ezek mellett van még több tucat féle. Itt fontos megjegyeznem egy felhasználói hibát. Nem mindegy, hogy lassú a net vagy lassú a számítógép, ezt gyakran összekeverik. Ha lassú a böngésző, érdemes a gépről más alkalmazást elindítani, olyat, aminek a nethez semmi köze, pl. egy szövegszerkesztőt. Ha az alkalmazás is lassú, akkor nem a nettel van a gond, ha viszont a gépen futó alkalmazás megfelelő sebességű és csak a böngészőnk lassú, akkor nagy eséllyel a nettel van a gond. Azért tanácsolom ezt a módszert az amatőr felhasználóknak, mert megkönnyíti a szakemberek munkáját, egyértelműsíti, hogy szolgáltatói vagy számítógéphibáról van szó.
A gyors netet könnyű megszokni. Ha lassul, akkor műszaki hibára, vírusra vagy programhibára gyanakodhatunk. Úgy gondolom, hagyjuk hozzáértőre a megoldást, de a vírusokkal nekünk is foglalkoznunk kell. Nem is vírusokról, inkább károkozókról beszélnék. Windows rendszerekre több százmillió létezik, és Android-ra (telefon) is napról napra nő a mennyiségük. Ezeknek az operációs rendszereknek a gyártói nem tudják hathatósan megoldani a rendszerük védelmét, ezért arról nekünk kell gondoskodnunk, akár szakember segítségével. A károkozókat két fő csoportba soroljuk. Az elsőbe a közismertebb vírusok tartoznak, a másikba a rootkitek. Utóbbiakat a működésük alapján parazita programoknak nevezném. Akár a biológiában, a vírus egy fájlba (sejtbe) is be tud épülni, hogy módosítsa azt, a parazita jellegű alkalmazások pedig élősködnek a rendszeren. Mi, felhasználók felelünk ezeknek a károkozóknak a gépünkre kerüléséért.
Fantasztikus dolog az internet, de csak óvatos használat mellett. Legyünk résen, legyünk egészségesen gyanakvók! Amikor megnézünk egy weboldalt, sok információ jut a szerverre rólunk, a gépünkről, de semmi személyes nincs közte. Jellemző eset: "Ön nyert az email címét sorsoltuk!" Nem véletlenül írtam hibásan. Az automata fordítók ugyanis nem tökéletesek.

Más: a felnyíló weboldalban rendőrségi felhívás található, amely jogszabálysértésre figyelmeztet és büntetés befizetését kéri. A jogszabály felsorolásában hibákat találhatunk, talán nincs is olyan osztály a rendőrségen, amelyre a szöveg hivatkozik. A nyelvtani hibáknál is gyanúsabb, hogy a kilátásba helyezett büntetést utalni kell egy Magyarországon kevéssé ismert formában. Se határozat, se bírói végzés se az államkincstári bankszámla száma, semmi sem felel meg a bevett államigazgatási eljárásnak. Arról nem is beszélve, hogy a rendőrségnek Magyarországon nincs online joga. Ennek ellenére egyik ügyfelem 75 ezer forintot fizetett ki egy ilyen felszólításra.
Nagyon sokfajta szélhámosság létezik, és mindig újabbakkal találkozunk. Megemlíteném a mostanában sok kárt okozó zsaroló vírusokat is. A nem megfelelő védelem vagy figyelmetlenség miatt letöltött vírus a gépen található összes képet, dokumentumot átkódolja, titkosítja, elzárja a felhasználó elől, majd közli, hogy mindent visszaállít, ha fizetünk. Azonban eszünkbe se jusson utalni, mert nem fogják visszaadni adatainkat. Ez a fajta károkozó főként mailben terjed. Vírusvédelem és rendszeres biztonsági mentés a megoldás.

Gyanakodhatunk akkor is, ha a következő szöveg ugrik fel: "Az ön számítógépe veszélyben van!" Honnan is tudná ezt az adott weboldal? "A számítógépét gyorsabbá teheti!" Bármelyikre is kattintunk, valószínűleg vírust vagy rootkitet töltünk le.

Régebben könnyen kialakultak az úgynevezett zombigépek. A megfertőzött operációs rendszerek használhatatlanná lassultak. A támadó használta a számítógépet saját rossz szándékai szerint, a felhasználó pedig csak annyit tapasztalt, hogy rettentő lassú, gyakorlatilag használhatatlan a gépe. A támadás jelenleg is hasonlóan történik, de a megnőtt számítási sebességnek és az agyafúrt programozásnak köszönhetően a felhasználó nem veszi észre a lassulást.

Felmerül a kérdés: no és akkor mi van? Elég gyors a gépem, engem nem zavar! Fontos az identitásunk és az adataink biztonsága. A mobilos alkalmazások például rettentő sok információt kérnek tőlünk, ha tudomásul vesszük, ha nem. Az identitásunk sérülékeny, határai már-már elmosódnak a közösségi médiák használatával. Mindenkinek szuverén joga, mennyit enged magáról tudni az alkalmazásoknak, programoknak, cégeknek, de ha rosszindulatú adathalász-alkalmazással találkozunk, akkor az adataink rossz kezekbe kerülnek, akár e-bankos jelszavunkhoz is hozzájuthatnak.

Fontosnak kell tartanunk a közösség védelmét is. Ha lehetővé tesszük, hogy rossz szándékú programok használják az eszközeinket, akaratlanul is elősegítjük, hogy a károkozók más eszközökhöz is hozzáférkőzzenek. Lehet, hogy épp a mi megfertőzött gépünkön fut az a levelező szerver, amely a világhálót bombázza kéretlen fertőzött levelekkel, vagy onnan indulnak támadások a címlista alapján ismerőseink gépeire. Kis figyelemmel megóvhatjuk adatainkat és ezzel másoknak is segítünk!

Nagy Ferenc, számítástechnikai és fényképészeti vállalkozó (www.fecomp.hu)