A hazforum.hu internetes portálon hasznos összefoglaló olvasható arról, mit is tehetünk, ha zavarnak a szomszédok. A Polgári törvénykönyv szerint a tulajdonosnak a tulajdona használata során tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel másokat szükségtelenül zavar, vagy amellyel mások jogainak gyakorlását veszélyezteti. Ezt az általános megfogalmazást a Társasházi törvény 26. paragrafusa azzal egészíti ki, hogy a társasház szervezeti-működési szabályzatában meg kell határozni, milyen szabályok védik a lakhatás nyugalmát, vagyis házirendet kell alkotni.  A házirendben a lakóközösség kikötheti, mikortól nem lehet zajos háztartási gépeket működtetni, zenét hallgatni, vagy akár azt is, hogy a társasház szerkezeti adottságai miatt kerülni kell az otthoni fapapucshasználatot. Nem árt, ha van ilyen szabálygyűjteménye a lakóközösségnek, erre ugyanis vitás esetekben hivatkozni lehet.

A témakörben gyakran idézett jogszabály a 2012. évi II. szabálysértési törvény, azon belül is a csendháborításról szóló 195. paragrafus: "Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken... indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát... zavarja, szabálysértést követ el."

Kihez forduljunk, ha túl zajos a szomszéd?
A legfontosabb tanács, hogy elsőként magához a szomszédhoz. Ha rögtön fenyegetőzünk vagy rendőrt hívunk, csak elmérgesítjük az amúgy is feszült helyzetet. Az első lépés tehát a higgadt kérés vagy figyelmeztetés, amellyel elsősorban azt akarjuk elérni, hogy megpróbálja megérteni a helyzetünket. Ha ez nem vezet eredményre, írhatunk neki egy keményebb hangú levelet, amelyben már "felvázolhatjuk" az esetleges következményeket.

Ha csak egy elviselhetetlenül hangos éjszakai dáridóról van szó, akkor csendháborításra hivatkozva rendőrt is hívhatunk. Ilyen esetben érdemes jegyzőkönyvet felvetetni, hogy arra egy későbbi eljárásban akár hivatkozni is tudjunk. Az illetékes rendőrkapitányságról kiérkező járőrök először csak figyelmeztetni fogják a hangoskodókat. Ha ez nem vezet eredményre, és újra ki kell hívni őket, akkor már 50 ezer forintos helyszíni bírságot is kiszabhatnak. Sőt, a felszólításnak nem engedelmeskedőket elő is állíthatják, illetve feljelentést tehetnek ellenük csendháborítás szabálysértése miatt, amely akár 150 ezer forintos pénzbírsággal sújtható.

Birtokvédelem
Ha nemcsak egy egyedi esetről van szó, hanem folyamatos, az életünket megkeserítő zajról, akkor birtokvédelemért fordulhatunk az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez. A jog szerint ugyanis lakásunk birtoklásában zajjal is meg lehet bennünket zavarni vagy akár akadályozni, és ebben az esetben kérhetjük az eredeti állapot helyreállítását. Fontos tudni, hogy csak a legfeljebb egy éven belül elkövetett "cselekmények" miatt fordulhatunk a hatósághoz. Ilyenkor nem jön rosszul, ha már van a kezünkben egy rendőrségi jegyzőkönyv vagy tudunk tanúkat is idézni, a beadványban ugyanis a bizonyítékokat is fel kell sorakoztatnunk.

Az ügyet a helyi jegyző bírálja el, a fellebbezésekről a járási, illetve kerületi kormányhivatalokban döntenek. A birtokvédelmi eljárásnak két kimenetele lehetséges: a jegyző eltiltja a szomszédot a zajkeltéstől, vagy kimondja, hogy nem történt birtoksértés, így a továbbiakban már "hivatalosan" is tűrnünk kell a kellemetlen zajokat. Ha számunkra nem megfelelő a döntés, bírósághoz fordulhatunk, de ez az utolsó jogi lehetőség.
A zajok eltűrésére vonatkozó ügymenet éppen ezeknek az eseteknek az érzékenységére világít rá. A hatóság ugyanis a szomszéd jogait is mérlegeli, és határozatával elutasíthatja a zajokra túlérzékeny feljelentgetők panaszait. A lakás rendeltetésszerű használatával, a társasházak mindennapi életével együtt járó hangok ugyanis nem minősülnek birtokháborításnak. Azaz nem kérhetünk birtokvédelmet pusztán a szomszéd éjszakai járkálása, vagy a gyermekei rohangálása miatt, mivel társasházban lakni már csak ezzel jár.

Ne a közös képviselőtől tudja meg a szomszéd, ha bajunk van vele!
Nemcsak a hangoskodással, hanem az állattartással, a szemeteléssel, a kosszal, bűzzel, egyéb módokon is zavarhatjuk egymás életét egy lakóközösségben. Tipikus eset az eláztatás, vagy, amikor a fölső lakó nem hajlandó együttműködni az ázás okának kiderítésében. A birtokvédelem az ilyen esetekre is megoldást kínálhat – mondta Baki Szilvia százhalombattai társasházkezelő.

A házirend valóban jó lehetőség a lépcsőházi békesség fenntartására és a viták megelőzésére. Ebben a törvényeknél és helyi rendeleteknél jóval szigorúbb szabályokat is lefektethetünk. Egy társasház úgy is dönthet például, hogy egyáltalán nem lehet állatot tartani az épületben. A gyakorlatban azonban nagyon nehéz a tulajdonosok négyötödét döntésre bírni, vagyis egyáltalán összehívni, amely az SZMSZ és házirend megalkotásához, illetve módosításához szükséges. A megoldás az egyedi közgyűlési határozat lehet – mindig arról a kérdésről, amely aktuálisan a vita tárgya.

A közös képviselőnek tudnia kell, hogy melyik problémánkkal milyen hatósághoz fordulhatunk, de Baki Szilvia is azt hangsúlyozza, hogy elsőként egymással próbáljunk szót érteni, hiszen abban sem lehetünk biztosak, hogy a szomszédunk tisztában van azzal, számunkra zavaró valamely viselkedése.

Szerinte az is jellemző gond a társasházakban, hogy sokan úgy vélik, csak az a tulajdonuk, ami a lakásajtón belül van. Pedig ha valaki nyitva hagy egy lépcsőházi ablakot, és emiatt szétfagy a vízvezeték a közös tárolóban, a javítás költségét minden tulajdonosnak viselnie kell.

A legfontosabb, hogy ne nyugodjunk bele a visszásságokba, tegyük szóvá, ha egy lakó viselkedése kárt, gondot, problémát okoz számunkra. Tapasztalata szerint megfelelő kitartással és határozott fellépéssel mindenkit belátásra lehet bírni előbb vagy utóbb.