1823. január elsején Kiskőrösön megszületett Petrovics Sándor,  aki a magyar és a világirodalom egyik legnagyobb költője, akit  a magyar irodalomtörténet a magyar irodalom legjelentősebb költőjének tart.

 Vajon igaz e  ez az állítás ma kishazánkban?
Ma van a költő születésének az évfordulója. Korábban az év első napján néhány versét, netán nagyobb művét műsorra tűzte a  Magyar Televízió.

Az idei megemlékezés eddig elmaradt. Ne legyek igazságtalan, a hatos csatorna műsorában megszólalt a Kiskőrösi Petőfi Emlékház vezetője, aki hosszan mesélt a ház múltjáról, és jelenéről.

A hagyományőrzésről, a Petőfi körül kialakult kultuszról, Petőfi kupáról és sok egyéb dologról.

Most január elseje 19 óra 35 perckor , amikor írom ezeket a sorokat, sehol nem látom még a jelét sem annak, hogy  a helyzet megváltozna, valahol szólnának a költőről. Az interneten sincs jele ennek. Van itt minden , mint a búcsúban, de a költőről egy szó sincs
Legalább a róla elnevezett médium: TV , rádió illetve az5-ös csatornában hallana az arra kíváncsi ember valamit.

Soha nem felejtem el azt az évet amikor ünnepeltük születésének 150. évfordulóját. Amikor minden és mindenki szólt a költőről. Nem azt szeretném, de annyi elvárható lenne, hogy valahol a közmédiában elhangozzék Petőfi Sándor neve.

Sokszor és  sokat beszélgettünk Morvay úr tevékenységéről a "barguzini sírgyalázásról "
Most látom igazán mit jelentett az a hercehurca, amivel degradálni próbálták az Ő tevékenységét. azt a tényt felhasználni, hogy találtak a barguzini temetőben egy sírt melynek a fejfájára az  Alekszandr Petrovics név volt felírva.  Plusz néhány a kötő stílusában megírt verset. Ebből azt a következtetést levonni, hogy a szabadságért harcoló Petőfi inkább a fogságot választotta.

Nem szeretnék elhamarkodott véleményt mondani,de úgy érzem, ami most történik az annak a folytatása- vétkesek közt cinkos aki néma-és én  nem szeretnék cinkos lenni,  de nem tudom mire vélni ezt  a hallgatást. A történelem során Petőfi nevét sokan sok féle módon használták fel a saját érdeküknek megfelelően, de ennyire nem akarták elhallgattatni.

 Bízom abban, hogy ez csak egyszeri eset!  Netán az illetékesek arra kíváncsiak figyelünk e a körülöttünk lévő dolgokra, megnyugtatok mindenkit, igen figyelünk!
Ezen írásom azért született, mert  féltem a jövő nemzedékét, az unokáimat!

Tisztelettel : Deák József  nyugdíjas magyar –történelem szakos tanár

Százhalombatta 2017.01.01 20óra 51 perc