Az idő urának vidám ünnepe a mai karácsony őse volt. Az ókori rómaiak a téli napforduló idején, Saturnus isten tiszteletére ülték meg, a hagyomány szerint az uralkodása alatti boldog aranykor emlékezetére. Mivel a sötét napok felerősítették az emberek félelmét az elmúlástól, nagy lakomákkal, tánccal, zenével igyekeztek ellensúlyozni azt. A saturnalia idején egyes munkákat tiltottak és megajándékozták egymást, valamint a szolgákat. A házakat örökzöldekkel díszítették. Idővel az ünnep hétnaposra növekedett és december 24-én ért véget. A császárok a nép mulatságáról is gondoskodtak: cirkuszi versenyek, gladiátorjátékok és alakos felvonulások követték egymást. A vigasságnak részeként felfüggesztették a társadalmi rangokat. A rabszolgáknak megengedték, hogy úrként viselkedjenek, miközben a gazdáik szolgálót játszottak. Az egyenlőség jeleként a szabadságot képviselő pileust, az újkori történelemben frígiai sapkaként ismertté vált fejfedőt viselték. A saturnalia egész ideje alatt teljes munkaszünet és korlátlan jókedv uralkodott. Szabad, sőt kötelező volt az egyébként tiltott, de rendkívül népszerű dobókockajáték is. A lakomákon az egykor feláldozott bűnbak utódja, a saturnalia-király ült főhelyen, akit kockával, vagy ételben elrejtett tárggyal sorsoltak ki. Az ünnep alatt mindenki "Io saturnalia!" kiáltással üdvözölte egymást.

Ezeket a vidám ókori lakomákat idézik meg korabeli ételek és szokások bemutatásával a hagyományőrző legionáriusok a "Matrica" Múzeumban. Egyebek mellett megválasztják és megkoronázzák a szaturnália királyát is. Annak jut majd a megtiszteltetés, aki megtalálja a tortába sütött, elrejtett tárgyat.  

Az Aquincumban állomásozó Tizedik Gemina Légió célja az ókori római katonai élet felelevenítése, emellett ízelítőt adnak a római polgárok mindennapjaiból öltözködésük, illetve a korabeli gasztronómia bemutatásán keresztül. Mindenkit várnak a csapatukba, aki szívesen átélné a történelmet és vágyik egy ókori időutazásra.