Mihez kezdjen magával egy életben gyönyörködő, szelíd tizenéves srác, akinek meghal az édesapja? Hogyan kezelje Blue Baker, hogy mindeközben rászáll egy megkeseredett, gonosz fiú a suliban? Aki persze pont oda vág, ahol a legjobban fáj?! Kimenekülhet az erdőbe, hogy bebújjon valami sötét és elhagyatott hely rejtett mélyére, távol az emberektől. Vagy választhatja azt, hogy folytatja az életét a megszokott (és megkövetelt) mederben: iskolába jár, igyekszik anyjának jó gyermeke, húgának jó bátyja lenni; miközben – Mrs. Molloy tanácsára – elkezdi leírni gondolatait, érzéseit. Így született meg A vadóc című történet a kölyökről, aki a Burgess-erdőben, egy romos kápolna mélyén él.
A könyv első ránézésre sokkoló vizuális élmény. Az illusztrátor – Dave McKean – világszerte elismert művész, közreműködött többek között a Harry Potter film látványvilágának megteremtésében is. Határozott, indulatos, olykor agresszív vonalak mögött elmosódott foltok keltenek torokszorító feszültséget. Görcsös vonások által kirajzolódó feszült mozdulatok láthatók minden oldalon. Kép és szöveg tökéletesen kiegészíti egymást. Ehhez járul hozzá a tipográfia játéka: a rajzok között a fiú szálkás betűkkel, bizonytalan helyesírással megírt története hűen tükrözi azt a felfokozott lelkiállapotot, amelyben megszületett és életre kelt A vadóc.

A narráció ezzel szemben tiszta lapokon, rendezett betűkkel, fegyelmezett sorokkal igazolja a módszer működését. Egy egészséges felnőtt hangja ez a jelenből, aki bizonyos távolsággal, nyugodt szeretettel idézi fel a gyász zaklatott időszakát, amelyben az írás volt a menekülés - ahogy lehet az olvasás is az.

David Almond – többek között Andersen-díjjal (2010) kitüntetett – angol gyermekkönyvíró történeteiben mindig akad valami furcsa, vad és ijesztő. Felbukkan valaki, aki felkavarja a környezetét, vagy a főhős keveredik titkokkal teli, nyomasztó körülmények közé. A nyitottság, a türelem, az odafigyelés azonban elnyeri méltó jutalmát. "Azt hiszem, Almondot azok értékelik a leginkább, akik már gyerekkorukban kilógtak a sorból..." – írja egy olvasója a moly.hu-n. A könyv kölcsönözhető a Hamvas Béla Városi Könyvtárban.