A tavalyi évben tökéletesen megújult a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ). Az új vezetőség új ambíciókkal jött létre, a szervezet idén januártól a teljes hazai vízfelületre elnyerte a haszonbérlet jogát. Az alhaszonbérletekre pályázatot írt ki. Így került például a Benta százhalombattai szakasza újból a Dubics Tamás Horgász Egyesület, a Duna érintett szakasza pedig - a korábbi gazdasági társaság helyett – a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége (HOFESZ) és a Horgász Egyesületek Velencetavi és Dunamenti Szövetsége (HVDSZ) kezelésébe. Hogy ez miért jobb? Fábián Zoltán halászati őrszolgálat-vezető szerint azért, mert míg egy gazdasági társaság elsősorban profittermelésre törekszik, addig a horgászok nonprofit szervezetei minden bevételt visszaforgatnak az őrzésbe, a telepítésbe, az ívóhelyek létesítésébe, a kormoránok riasztásába, gyérítésébe, magyarul a Dunába.

Az említett 66 folyamkilométernyi Duna-szakaszt, az M0-ás hídtól a dunaföldvári hídig hat hivatásos és 11 társadalmi halőrrel őrizteti a HOFESZ és HVDSZ, akik napi huszonnégy órás szolgálatot látnak el. Intézkednek, ha hal-, környezet- vagy természetvédelmi szabálysértést tapasztalnak, súlyosabb esetekben, ha például bűncselekmény gyanúja merül föl, bevonják a rendőrséget.

Fábián Zoltán nagyon szereti ezt a munkát és örül, hogy a szabálytisztelő pecások – akik megváltják az engedélyt, a megengedett eszközöket használják és a megengedett mennyiséget fogják – sokra értékelik a tevékenységüket, kifejezetten örülnek a rendszeres ellenőrzésnek, amit az előző években nem tapasztaltak. A halőrök munkájának ugyanis a horgászok szolgálata, a halállomány és az egészséges, tiszta környezet védelme a célja.  

A HOFESZ-HVDSZ minden eszközt biztosít az eredményességhez: a halőrök két terepjáróval és két nagy teljesítményű motoros hajóval látják el a szolgálatot. Hamarosan éjjellátó és hőkamerát, valamint speciális radart is kapnak, amelyekre nagy szükség van a víz alatti  illegális horgászati eszközök felleléséhez.  

Szolgálati fegyverekkel is rendelkeznek, amelyeket a jövőben jóval sűrűbben fognak használni. Nem kell megijedni, nem a megmaradt rapsicokra, hanem a náluk sokkal veszélyesebb kormoránokra fognak lőni. A téli hónapokban az északi kárókatonák ide vándorolnak, amely következtében tíz-húszszorosára duzzad a magyarországi állomány, komoly veszélyt jelentve a halállományra. Egy kormorán naponta fél-egy kiló halat fogyaszt, de játékból is vadászik, szórakozásból is öl, sebesít, emellett szétzavarja a téli vermelőhelyeken pihenő halakat, amely miatt ezek száma vészesen apad.

A százhalombattai polgárőrök és a dunai halőrök együttműködését a polgárőrség kezdeményezte. A járőrözés sokkal hatékonyabb így – mondta Szalai Attila, a szervezet titkára -, hiszen összeadódnak a kapacitások. Két hajóval és kétszer akkora létszámban végzik a munkát. A szabálytalankodók nem tudnak kicsúszni az ellenőrzés alól, ha szárazföldön és vízen egyszerre közelítik meg őket.

A vízi polgárőrség több éve működik Százhalombattán. Leggyakrabban azért kell beavatkozniuk a járőrözés során, mert sokan nincsenek tisztában a veszélyekkel. Ittasan jetskiznek, hajóznak, nem tudják, milyen hamar tragédia történhet, ha valaki "nem tiszteli" eléggé a folyót.

A halőrök és a polgárőrök közös járőrözése egyébként nem jellemző más településeken. A százhalombattai polgárőrség azonban mindig élen járt a hasonló együttműködésekben. Tíz éve az országban elsőként kötöttek megállapodást a vízirendészettel – mondta el Szél Pál, a városi polgárőrség elnöke. Mivel a polgárőrök nem minősülnek hivatalos személynek, nagyon hasznos számukra a közös fellépés. A halőrökkel két hét alatt sikerült megállapodást kötni. Időszerű volt, mert az elmúlt húsz évben "lefosztották a Dunát a rapsicok."