Tehenek, majmok, India - A világ nyelvészolimpikon szemmel
2016-08-16 - A legeredményesebb magyar versenyzőként tért haza az indiai Májszúrban rendezett nyelvész olimpiáról a százhalombattai Mazzag Bálint augusztus 3-án. A tizennegyedik IOL-on (International Linguistics Olympiad) harminc ország több mint százötven középiskolása vett részt.
A tizenhét éves Bálint a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium matematika-tagozatos diákja. Iskolai angol tanárjától hallott a nyelvészolimpiáról, amelyre többfordulós itthoni válogatásról került be hét másik társával. Az IOL lényege, hogy a résztvevőknek a világ legkülönfélébb nyelveit kell megérteniük néhány alapmondat segítségével. A feladatokhoz leginkább logikára és nyelvi, idegen nyelvi készségekre van szükség. Nem árt persze némi kulturális tájékozottság sem, ha például egy feladat során arra kell rájönni, mit nevezhetnek az indonézek a fehér ember kenujának. Egyébként az autót.

Bálint július 23-tól augusztus 3-ig tartózkodott Indiában, pontosabban a hatalmas ország dél-nyugati részén. Csapata utazását, szállását, ellátását az EMMI mellett szponzorok is támogatták, akiket a versenyeztető iskolák és a gyerekek szülei nyertek meg ennek. Bálint költségei közül egyedül az oltásokat és a verseny utáni négy napos kirándulást kellett vállalnia a családnak.

A Budapesthez hasonló méretű és lélekszámú Májszúrban a Microsoft gyönyörű, tökéletesen felszerelt kampuszán laktak és versenyeztek a diákok. Az első versenynapon hat órás feladatban, egyénileg mérték össze tudásukat. Egyebek mellett perui, indián és indonéz nyelvekkel ismerkedtek, a többi között térképet fejtettek és hieroglifákat bogoztak.

Csapatban négy óra állt rendelkezésükre ahhoz a nem kevésbé bonyolult feladathoz, amely során száz, idegen nyelven hallott kifejezést kellett párosítaniuk a saját anyanyelvükön leírt szavakkal. Az óceániai szigeten honos nyelv hangjai között a legkülönfélébb csettintések és kattintások is szerepelnek. Érdekesség, hogy a mintegy százötven versenyző számára összesen tizennégyféle anyanyelven készítettek segédanyagokat a szervezők.

Az ünnepélyes eredményhirdetést a feladatok megoldását ismertető előadás előzte meg. Bálint megállapította, hogy sok mindent oldott meg helyesen, de arra egyáltalán nem számított, hogy a legsikeresebbek között szerepel majd. Libabőrös lett, amikor meghallotta a nevét. A legeredményesebb nyelvészek között 10 arany-, 17 ezüst és 25 bronzérmet osztottak ki a szervezők. Utóbbi csoportba került a százhalombattai gimnazista is. A magyar csapatból rajta kívül ketten kaptak még "honorable mention"-t, azaz elismerő említést.

Bálint éremmel, oklevéllel és egy indiai társasjátékkal gazdagodott a versenyen – azaz ennél nyilván sokkalta többel, hiszen életre szóló élményekkel és tapasztalatokkal tért haza. Már a repülőtérről a szállásig tartó út is óriási benyomást tett rá. Megismerkedett az indiai "időszámítással" – az indiaiaknak nincs időbeosztásuk és nem sietnek sehová -, valamint közlekedéssel – a közutakon tébláboló tehenekre még csak rájuk sem dudálnak. Ami leginkább szembeötlő volt számára: a vallás és a szegénység egyformán tapintható jelenléte. Mint mondta: egy olyan ház tetején is látni arany Visnut vagy szent tehenet ábrázoló szobrot, ahol esetlegesen a villany sincs bekötve. Kirándulásaik során számos templomba betértek, és minden alkalommal levették a cipőjüket, a helybeliek azonban egyáltalán nem viseltek lábbelit.

Májszúron kívül még két másik városban, Bangalorban és Coorgban is jártak. Egyebek mellett meglátogattak egy elefántparkot, ahol meg is simogathatták a hatalmas állatokat, a legnagyobb benyomást mégis az utcán, háztetőkön, templomtornyokon és mindenfelé lebzselő majmok tették rá, amelyek az emberekre ugyan nem voltak veszélyesek, de a zöldség- és gyümölcsárusoktól folyamatosan loptak.

Esténként a többi versenyzővel ismerkedtek, játszottak a kampuszon. Bálint nagyon sok új barátot szerzett. Egyetlen negatívumot említett indiai tartózkodása kapcsán: amikor a tizenegyedik napon is currys csirkét kaptak ebédre, enyhén szólva nem voltak boldogok. Persze, lehet, hogy ebben azért van némi túlzás – teszi hozzá mosolyogva. Annyi biztos, hogy megbízhatóan fűszeres húsból és rizsből állt a menü, ami egyébként nem érte meglepetésként.

A százhalombattai tinédzser nem először járt külföldi tanulmányúton. Tavaly fél évet töltött a franciaországi Bourges-ban cserediákként az AFS-nek köszönhetően. Az amerikai cserediákszervezetnél egy ideig önkéntesként dolgozott, majd sikeresen pályázott a franciaországi tartózkodásra. "Kinti családjával" sok szép helyre – Párizsba, Marseillesbe is – eljutott. Vele egykorú "francia bátyjával" egy osztályba járt. Idén nyáron tíz napra visszalátogatott vendéglátóihoz, és ha a kedves olvasó eddig még nem kezdett volna el irigykedni, most nekiláthat: látta a portugál-magyart! Amikor a stadion hangulatáról érdeklődünk, már tényleg fülig ér a szája.

Az érettségi után közgazdasági diplomát szeretne szerezni, újságírónak készül. Közelebbi terve, hogy a jövő évi nyelvészolimpiára is benevez, amelyet Dublinban rendeznek majd.