Szél Bernadett első alkalommal járt városunkban. Június közepe óta tartó országjárása során úgy tapasztalja, az emberek a meleg és a szabadságolások ellenére is nyitottak a politikai kérdésekre, a legnagyobb gondnak pedig a megélhetést és az elvándorlást érzik. Az LMP képviselőinek célja, hogy minél többen ismerjék meg azokat az elképzeléseket, amelyekkel új irányt szabnának az ország fejlődésének, és amelyek szerintük valódi megoldást jelentenek az említett problémákra.

A lakások energetikai felújításán, a megújuló energián, valamint a helyi gazdaságfejlesztésen alapul az a programjuk, amely 450  ezer munkahely megteremtését célozza meg. Feltétele az állami földprivatizáció megállítása, ha ugyanis nincs közös termőföld, esélytelen a hatékony vidékprogram.

Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány legújabban külföldi vendégmunkásokkal pótolná a bizonyos ágazatokban hiányzó munkaerőt, ahelyett, hogy az oktatás és a képzés színvonalát és a béreket emelné. "Az ország nem összeszerelő műhely, ahol mindegy, ki dolgozik" – fogalmazott Szél Bernadett, aki szerint a honi munkavállalók tisztességes bérezésének és itthon tartásának megvan a forrása. Példaként a 100 milliárdos paksi bővítést, a Rogán-minisztérium propagandakiadásait, a túlárazott közmédiát, a Hauszmann Tervet – a miniszterelnök Várba költöztetését -, a Liget projektet, az évi 50 milliárdos stadionépítést és a kormányzati képviselők luxuskiadásait, valamint "urizálását" említette.

Az LMP visszaállítaná a progresszív jövedelemadót, a jelenlegi egykulcsossal ugyanis véleményük szerint mindenki rosszul jár, aki a nettó 170 ezer forintos átlagbér alatt keres. Az egykulcsos adó évi 500 milliárdot hagy a magas jövedelműeknél, ráadásul a belső kereslet várt élénkítéséhez sem járult hozzá. Szél Bernadették olyan bér- és gazdaságpolitikát akarnak, amely lehetővé teszi, hogy ne csak egy nagyon szűk réteg érezze a kormányzati politizálás előnyeit, míg a társadalom négyötöde egyre inkább leszakad, illetve külföldön próbál szerencsét. Öt pontos akciótervet jelentettek be a Parlamentnek a munkaerőhiány megoldása érdekében. Ennek lényege az adómentes, létminimum feletti minimálbér, a munkavállalói járulék 18,5-ről 12 százalékra mérséklése, a szakképzés és felnőttképzés költségvetési támogatásának visszaállítása – az ugyanis állításuk szerint 2010 óta egyharmadára csökkent -, a zsákutcás közmunkából kivezető utak forrásainak biztosítása, a közszféra nyolcadik éve elmaradt béremelésének pótlása, a lakhatás megoldása, méghozzá szociális bérlakás-programmal, amelynek része a meglévő, használhatatlanná vált lakásállomány energiahatékony felújítása is.

Az LMP vezetői és aktivistái nemcsak a párt "megújuló Magyarország" programját szeretnék népszerűsíteni az országjárás során, hanem aláírásokat is gyűjtenek különféle célok érdekében. Ilyen, hogy amelyik önkormányzat szeretné visszavenni az iskolái működtetését, az ezt megtehesse, állítsák vissza a tanárok szakmai autonómiáját, és újból a szülő dönthesse el, szeretné-e, hogy gyermeke az egész munkanapot az oktatási intézményben töltse.

Támogatásokat várnak ahhoz a kezdeményezésükhöz is, hogy ne csak a határon túl élő kettős állampolgárok, hanem a külföldön dolgozó magyarok is szavazhassanak levélben az országgyűlési választásokon, vagyis a 2018-as választásokra egyenlő esélyeket kapjanak állampolgári jogaik gyakorlására.