Négy kollégámmal együtt részt vettünk a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája (KGYTK) tehetségsegítő referenciaintézményi hálózat országos konferenciáján Dorogon május 27-én. Közülünk ketten - Deffentné Földvári Zsuzsanna és Gere László - tehetségsegítő pedagógusokként, hosszú évek támogató munkájának elismeréseként a nagy múltú verseny Mester és Tanítványa Díjoklevelében részesültek.

A KGYTK olyan megmérettetés, amelynek célja a tudomány módszereinek, a tudományról való gondolkodás lépéseinek megszerettetése és megismertetése a 10-14 éves diákokkal. A Zsolnai József professzor által megálmodott rendszer sokat változott az évek során, de célkitűzéseiben ma is a Tanár úr hitvallását követi: "A világmegváltáshoz nem kell sokat tanulni. A világ megértéséhez annál többet. (...) Későn jöttem rá, hogy a tanulás legjobb útja, módja az alkotás, a reflexió."

Én magyar nyelv és irodalom szakos tanárként ismerkedtem meg a KGYTK mozgalmával, évek óta kommunikációs tanácsadóként igyekszem segíteni az iskolai és a regionális forduló versenyzőinek munkáját, az írásbeli pályamunkák alapján készített prezentációk bemutatását. Megtiszteltetés volt számomra, hogy Szuláné Eckhard Laura kolléganőmmel együtt előadóként is számítottak rám a dorogi konferencián. Ő a régió koordinátora, de mentorpedagógusi tapasztalatai is útmutatóként szolgálhatnak a követők számára. Erről szólt az általa megtartott előadás is.

Sok témát érintettünk a nap során, de mindegyik középpontjában a tehetséggondozás állt: sportban és ének-zenében, tűzzománc-technikában vagy éppen helytörténeti kutatásban. Az előadók az eredmények állandó feltételeként emelték ki - a sok munka mellett - a szülői támogatást, a lakóhely szellemi, kulturális örökségének szerepét, a kutatómunka és a nevelés kapcsolatát. Ennek bizonyítékaként a régió diákjainak művészeti produkciói színesítették a délutánig tartó programot. Iskolánkat, a Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnáziumot az alsós intézményvezető-helyettes, Kovácsné Rumpler Erzsébet kolléganőm javaslatára néptáncosok képviselték, Krepsz Anna az 5. a és Krepsz Ákos a 4. b osztályból.
Bár a konferencia a tehetségsegítésről szólt, napi problémákat is érintettünk, hiszen az időhiány, a diákok és a kollégák (túl)terhelése megnehezíti a kutatómunka iránti kedv felkeltését. Ezért is fontos, hogy már 10 éves korban lehetőséget teremtsünk – az életkori sajátosságoknak megfelelően – a tudományos munkával való megismerkedésre. Egy bölcs mondás szerint a múltból csak a parazsat szabad továbbvinni, a hamut ott kell hagyni. Én ezt még hadd egészítsem ki egy gondolattal: a parazsat viszont muszáj életben tartani.