A településrész képviselője a család Barátság utcai otthonában született. Gyermekéveit is itt, a "Csónakos-házban" töltötte. Az ingatlan előző tulajdonosa egy bárkát építtetett a lapostetőre, hogy vészhelyzet esetén mindig "kéznél legyen" a megoldás. Az előadó sok érdekességet mesélt a hatvanas évekbeli Dunafüredről, a hajózással és a vízi élettel kapcsolatban régi ereklyéket – a többi között az első százhalombattai képeslapot, korabeli orosz típusú tűzoltó készüléket, távcsövet – is bemutatott. Az általános iskolát a város egyetlen iskolájában kezdte meg 1963-ban. Akkoriban reggelente tíz-húszfős gyerekcsapatok jártak gyalog, a Bara-hídon keresztül az Óvárosba, iskola után pedig ugyanezen az útvonalon haza, Dunafüredre. A felsőbb évfolyamokat már Szél Pál is az 1. számú Általános Iskolában végezte, amely 1966-ban nyitotta meg kapuit. A füredi gyerekek "tátott szájjal figyelték, hogy milyen az élet a városi részen." Ekkor találkoztak először a "vidéki" és a "városi" élet különbségeivel, számukra a vezetékes víz, a fürdőszoba is "luxusnak" tűnt még. Az előadó hálás szívvel idézte fel az egykori iskolaigazgatót, Pável Nándi bácsit és feleségét. Véleménye szerint az egész város "nagyon sok jó vezetőt, sportolót és edzőt" köszönhet nekik és egykori tanáraiknak.  

Mint az összes százhalombattai gyerek akkoriban, Szél Pál is végigcsodálta a város felépülését; sokat játszottak, szaladgáltak az építkezések között. A jó idő beköszöntével minden szabadidejüket a természetben, főként a Duna vagy a Bara mellett töltötték. Úsztak, fürödtek, pecáztak. Nyári szünetekben, amikor a nyaralók tulajdonosai is megérkeztek, egyszerre több száz gyerek töltötte az időt a Duna-parti strandon.

Szél Pál középiskolai tanulmányait Csepelen végezte, de első – és utána valamennyi – munkahelyét Százhalombattán szerezte meg. Dolgozott üzemlakatosként a DKV-ban, majd anyagbeszerző-műszaki ügyintézőként az ÁFOR-nál, közben judo szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán. A közélettel a 90-es években került kapcsolatba: 1992-ben már bizottsági tagként, 1994 óta pedig önkormányzati képviselőként dolgozik a városért. Az elmúlt huszonkét évben teljesen kiépült és megszépült Dunafüred, politikai pályáján "az alkotás öröme tartotta meg, és ez élteti a mai napig." Történeteit a "Matrica" Múzeum munkatársai is nagy érdeklődéssel hallgatták. Szél Pál és Őri Ildikó, a szintén "régi dunafüredi lány" nosztalgiázó beszélgetése közben "a régi csibészek dunafüredi találkozójának" ötlete is felmerült.