Mint ismert, a vállalkozások az eddigi 27 helyett 5 százalékos áfatartalommal értékesíthetik az új építésű, 150 négyzetméternél kisebb társasházi lakásokat, valamint a 300 négyzetméternél kisebb lakóházakat. Értékesítésnek az átadás pillanata számít. Fontos, hogy a kedvezmény csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyekre még nem, illetve két éven belül adtak ki használatba vételi engedélyt.

Ha a vevő korábban előleget fizetett, még 27 százalékos áfával, abból nem jár vissza neki pénz az időközbeni áfacsökkentés miatt. Ha a megegyezés bruttó árban történik, semmi sem változik, ha nettóban, az 5 százalékos áfát csak a fennmaradó, január 1-je után esedékes vételárban lehet érvényesíteni.  

Fontos változás, hogy január 1-jétől nem kell építési engedélyt kérni a fent említett lakóingatlanokra, az új jogszabályok csak bejelentési kötelességet írnak elő. Ez azt is jelenti, hogy ezek után az épületek után az építési vállalkozó nem veheti igénybe a fordított áfát, vagyis többet kell előfinanszíroznia. Az érintett lakóházakkal kapcsolatban csak annyi elvárás van, hogy meg kell felelniük a települési építészeti előírásoknak. Nagy kockázat azonban, hogy amennyiben ez nem így történik, a házat visszabontathatja, vagy átépíttetheti az építési hatóság. Ennek megelőzése, elkerülése érdekében érdemes a terveket egyeztetni a helyi főépítésszel, illetve olyan tervezőt választani, aki biztosítással rendelkezik az esetleges pénzügyi felelősségvállalásra.

Furcsa, de jó tudni, hogy az engedélyeztetést csak a lakóház esetében lehet elhagyni, a telken épülő garázs vonatkozásában például nem.

Jelentősen könnyítés, hogy a különböző közmű-szolgáltatási hatósági engedélyekre már csak nyolc napot kell várni. Amennyiben ez idő alatt nem érkezik válasz a kérelemre, azt beleegyezésnek lehet tekinteni.

Érdemes odafigyelni arra is, hogy amennyiben három éven belül befejezzük az építkezést, nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. Ennek összege azonban a negyedik évtől évenként emelkedik, és a tízedik évben eléri az 1,4 millió forintot.

Nagyon fontos az is, hogy az építési vállalkozók pontosan tudják, mi számít lakóingatlannak, mire lehet vonatkoztatni az új kedvezményeket. Kétségek esetén szakértőt is érdemes bevonni ebbe a kérdésbe.

A magánszemélyekre vonatkozó legfontosabb változás, hogy 300 négyzetméterig és legfeljebb öt millió forintig visszaigényelhetik az anyagok és szolgáltatások áfáját, ha lakóházat építenek. Azt egyelőre nem szabályozták, hová lehet leadni a számlákat és honnan lehet majd visszaigényelni a forgalmi adót. A szakértő szerint a bankok részéről nyilván komoly ellenőrzésre lehet majd számítani, és az is valószínűsíthető, hogy projektcégek alakulnak majd annak érdekében, hogy egy-egy építkezésnél a teljes alapanyag után ki lehessen meríteni a visszatérítés lehetőségét.

Mi történik, ha vállalkozóként megépítem a házat, visszaigénylem az áfát, azután pedig a csökkentett áfa mértékkel eladom magamnak az ingatlant? A szakértő szerint, ha nem akarunk az adóelkerülés gyanújába keveredni, ne tegyük. Egyelőre további kiskapuk is látszanak az új szabályozáson. Így például kedvezményesen lehet építeni "lakóházat" , amit azután át lehet minősíteni például nyaralóvá.

A szabályozás korántsem teljes, és várhatóan folyamatosan változik, csakúgy, mint a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény), amelyhez naponta készülnek új végrehajtási rendeletek. Egyelőre még senkinek sem sikerült igénybe venni, és a szakértő egyharmadra saccolja azoknak az igénylőknek az arányát, akik végül hozzájutnak majd. A bankokban jelenleg azt tanácsolják az érdeklődőknek, jöjjenek vissza két hét múlva, addigra talán tisztul a kép.

A szakember szerint számítani lehet arra, hogy olyan szolgáltató központok nyílnak majd, amelyek előminősítik a reménybeli CSOK-osokat: alkalmasak-e a kedvezményekre vagy nem.

A CSOK várhatóan megdrágítja majd az építési telkeket és a használt lakóingatlanokat is. Érdemes odafigyelni, hogy bizonyos településeken a forgalmi érték növekedésével a telekadó mértéke is nő.                   

Páricsi Zoltán ismertetője után számos kérdést vetettek fel, gyakorlati tapasztalatot osztottak meg a résztvevő vállalkozók és építkező magánemberek. Az önkormányzat és az építéshatóság szempontjából Bogó László diósdi polgármester is tájékoztatott. A beszélgetésből kiderült, az újépítésű lakóingatlanokra vonatkozó szabályozás még nincs kész. A Regionális Vállalkozói Klub két-három hét múlva a CSOK-ról szervez információs fórumot.