Életének 85. évében, január 16-án elhunyt vitéz Horváth László. A Közép-magyarországi Törzsszék korábbi vezetőjét, a Vitézi Szék tagját, tiszteletbeli törzskapitányát, a Károly Róbert által alapított Szent György Rend lovagját, az '56-os Nemzetőrség ezredesét január 28-án kísérték utolsó útjára a százhalombattai temetőben. Horváth László 1931 áprilisában született Mihályházán, ahol édesapja református lelkészként dolgozott. Horváth László a pápai református kollégium gimnáziumában érettségizett 1950-ben. 1954-ben kötött házasságot Nagy Katalin okleveles ápolónővel, akivel a pápai városi kórházban dolgoztak a sebészeti osztályon, illetve a gazdasági osztályon. Horváth Lászlót az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt ’57-ben elbocsátották. Ezután segédmunkás, munkanélküli volt. Végül húga segített neki elhelyezkedni Százhalombattán, a hőerőmű beruházási vállalatánál, ahol 1990-es nyugdíjazásáig dolgozott. Közben elvégezte a kvassai útépítő, mélyépítő, hídépítő technikumot, majd a Móricz Zsigmond újságíró iskolát. 1988-ban a helyi MDF szervezet egyik alapítója, 2000-től 2003-ig pedig elnöke volt. Apja jogán vitézzé avatták 1996-ban Debrecenben, ’97 őszén Pest megye vitézi hadnagya, ’98-ban szépkapitány, 2000-ban területi törzskapitány, a Közép-magyarországi Törzsszék vezetője lett. Elnyerte a vitézi szék bronz és ezüst érdemkeresztjét. (HTV)