Marad a takarékoskodás
2016-02-02 - 1,385 milliárd forintot visszakap a százhalombattai önkormányzat a Hungária Értékpapír Zrt.-ben ragadt vagyonából. Ez az, az összeg, amelyet a város befektetéseként, diszkontkincstárjegyekben tartottak nyilván a cégnél. Tavaly év végén a helyi adóbevételek is növekedtek 300 millió forinttal. A képviselő-testület ennek ellenére a novemberben elfogadott koncepció alapján tervezi a 2016-os költségvetést, tehát marad a szigorú takarékoskodás – tájékoztatta lapunkat Nagy Balázs, a Gazdálkodási, Pénzügyi és Integrációs Bizottság elnöke.  
A százhalombattai önkormányzat tulajdonából kamatokkal együtt 3,5 milliárd forint tartalékvagyon ragadt bent a felszámolás alá vont Hungáriánál. Ebből közel 1,4 milliárdot államkötvényben, 216 milliót pedig bankszámlán visszaigazolt a felszámoló cég, amely arról tájékoztatott, hogy februárban átutalja az önkormányzat számlájára az említett 1,385 milliárd forintot.

Javult a költségvetési egyensúly a decemberben feltöltött 300 millió forintos helyi adóbevétellel is. Mindez lehetővé teszi, hogy a tervezett egymilliárd helyett csak ötszáz millió forintos likviditási hitelt kössön le a város, de az említett plusz bevételeket semmi esetre sem fogják működésre költeni – hangsúlyozta a szakbizottság elnöke. Az idei költségvetést változatlanul a szigorú takarékoskodás, a működési kiadások alapos visszanyesése és a városi szintű reorganizáció határozza meg. Erre azért van szükség, mert a kedvezőtlen pénzügyi helyzetet nem a tartalékvagyon eltűnése idézte elő, hanem az, hogy az iparűzési adóbevétel tartósan alacsonyabb lett.

A korábbi időszakban megszokott 4 milliárd helyett ugyanis az utóbbi években 2,5 milliárdra csökkent, és a legnagyobb adózó MOL tájékoztatása szerint a jövőben is ekkora összegre lehet számítani.
A jelenlegi tervek 100 millió forintos többletet tartalmaznak az idei költségvetés működési oldalán, ekkora összeget azonban tartalékolni is kell a váratlan kiadásokra. A rendeletalkotást megelőző háttéregyeztetések eredményesek voltak, a képviselő-testület valószínűleg idén is egyhangúlag fogadja majd el a város költségvetését február 11-re meghirdetett tanácskozásán.

A képviselők januárban rendkívüli ülésen döntöttek arról, hogy március 31-től a Fővárosi Vízművek látja el a városban az ivóvíz- és víziközmű-szolgáltatást. A váltás hátteréről Nagy Balázs elmondta, hogy az önkormányzat a kezdetektől elégedetlen volt a korábbi szolgáltató, a Mezőföldvíz Kft. tevékenységével. A cég elszámolását ugyanis időről időre nemcsak magánszemélyek, hanem több társasház is vitatta, a tovább foglalkoztatott Szákom dolgozók a mai napig nem kaptak munkaruhát és nem voltak megelégedve az egyéb munkakörülményekkel sem. Az önkormányzat számára az okozta a legnagyobb gondot, hogy a Mezőföldvíz a Szákom által felmelegített vízmennyiség után az önkormányzati cégnek nyújtotta be a számlát, amelynél azonban ott maradt és felgyűlt a lakossági kinnlevőség. Bár az önkormányzat többször kezdeményezte, hogy ez változzon, a Mezőföldvízzel nem sikerült egyezségre jutni. Nem javított a cég megítélésén az sem, hogy az utolsó negyedéves bérleti díjban komoly hátralékot halmozott fel, és a szintén tulajdonos paksi önkormányzat tájékoztatása szerint a gazdálkodása miatt 100 millió forintos tulajdonosi törzstőkeemelésre szorult.

A Fővárosi Vízművek sokkal nagyobb, stabilabb, tőkeerős vállalat, amely változatlan mértékű bérleti díjra tett ajánlatot. Ugyanakkor biztosítja a százhalombattai dolgozóknak az elvárt feltételeket, például a munkaruhát, és beszedi a melegvízdíjat.

Nagy Balázs tájékoztatása szerint egy ideig még mindkét cég ügyfélszolgálatához fordulhatnak majd a fogyasztók. Mivel a Fővárosi Vízművek sokkal nagyobb területet lát el és nagyobb tapasztalattal rendelkezik, a szolgáltató-váltás remélhetőleg nem okoz majd annyi anomáliát, mint annak idején a Mezőföldvíz esetében. A megállapodás előkészítésekor mindenesetre rendkívül kezdeményező és együttműködő partnernek bizonyult a budapesti cég.

A lakásépítést és lakásvásárlást könnyítő kormányzati intézkedések remélhetőleg lendítenek az Óvárosban meghirdetett önkormányzati telekértékesítésen. A 14 nagy értékű ingatlanból eddig hetet sikerül eladni. Az önkormányzat szeretné kihasználni a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) lehetőségeit is, ezért a legutóbbi kerekasztal-megbeszélésen felkérték a Műszaki Irodát, hogy keressen olyan területeket, amelyeken a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) értelmében építési ingatlanok alakíthatók ki. Ilyenek már a februári képviselő-testületi ülésen napirendre kerülnek, márciusban pedig komplett előterjesztést tárgyalnak a képviselők a CSOK kapcsán. Az utóbbi években történtek stratégiai területvásárlások, emlékeztetett Nagy Balázs. A CSOK-ot egyébként a főtéri újépítésű lakásokra is igénybe lehetne venni, mivel azonban ezeket svájci frank alapú kölcsönből építtette a város, jelentősen megemelkedett utánuk a tőketartozás, amely miatt értékesítésük nem gazdaságos. Az ingatlanok bérbeadásából éves szinten mintegy 50 milliós bevételt képez a Korshak Kft., amelyet kizárólag a tőke- és kamattartozás csökkentésére fordíthat.