Az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesület januári klubnapján Birinyi Miklós hajóskapitány előadása különleges élménnyel szolgált a hallgatóságnak. Vendégünk pályafutása Százhalombattáról indult, a Széchenyi István Szakközépiskola gépészszakán végzett 1992-ben. Felsőfokú tanulmányokat Lengyelországban, a Gdyniai Tengerészeti Akadémián folytatott, ahol tengerésztiszti végzettséget szerzett. Ezt követően folyamatos továbbképzés mellett lépegetett előre a tiszti ranglétrán. Tavaly megvalósult régi álma, és a sikeres hajóskapitányi vizsga után rábízták egy nagy konténerszállító teherhajó irányítását.

Az előadás több száz fénykép segítségével mutatta be a tengerjáró építését, vízrebocsátását, majd üzemeltetését. Megtudhattuk például, hogy mitől lesz úszóképes a hatalmas acél hajótest. Egyensúlyára - amelyet folyamatosan műszerek ellenőriznek - nagy gondot kell fordítani, ennek céljából nagyméretű balansz-víztartályok töltése és ürítése segíti a hajó biztonságát.

A több ezer konténer biztonságos be- és kirakodása, rögzítése nagy hozzáértést és komoly emelő és szállító berendezéseket igényel. Útközben a személyzetnek rendszeres karbantartási, állagmegőrzési faladatokat kell elvégeznie, a kisebb hegesztésektől kezdve a korrózió elleni védelmet szolgáló festésekig és az acélsodrony kötélzet zsírzásáig.
A fotók alapján elkísérhettük a hajót különböző érdekes helyszínekre, így például a Panama- és a Szuezi-csatornára, Nigéria partjaira és az arab emírségekbe. Eközben a kapitány beavatta a hallgatóságot a hajósélet mindennapjaiba.  Meggyőződhettünk róla, hogy igazi nagyüzemről van szó. Láttuk a hatalmas meghajtó és segéd gépezetet, a kapitányi hidat a rengeteg műszerrel és számítógéppel, a kiszolgáló és szociális létesítmények egész sorát a hajókonyhával, orvosi ellátó hellyel és a különböző raktárakkal. Hallottunk az újkori kalózkodásról, amely a 21. században is reális veszélyt jelent a kereskedelmi hajózásra. Láttuk, hogy a nagy hajó egyes elzárt tereinek ajtaját külön le is kell hegeszteni a nem kívánt potyautasok távoltartására. Rájuk elsősorban egyes Nyugat-Afrikai és Közel-Keleti kikötőkben lehet számítani.

Megtudtuk, hogy az előadó által átélt legnagyobb vihar hat-hét méteres hullámokkal járt, és hogy a leghosszabb hajózási feladat általában négy hónapos, annak érdekében, hogy a családnak ne kelljen túl hosszú ideig nélkülöznie a tengerészt.

A sok új ismeretet adó, rendkívül érdekes előadás végén megállapíthattuk: büszkék lehetünk arra, hogy egy battai fiatalember így megállja a helyét a nagy hajósnemzetek fiai között.

Klubnapunk első részében Magyar János, az önkormányzat által felkért szakértői csoport vezetője adott tájékoztatást a városunkba tervezett gumihulladék-feldolgozó üzemről. Ismertette az ezzel kapcsolatos eddigi történéseket és röviden bemutatta a tervezett technológiát. A hallgatóság kérdései, hozzászólásai egybeestek a városlakók nagy részének ellenérzéseivel és aggodalmával, amit jól tükröz, hogy egyesületünk tagjai és hozzátartozóik közül több mint hetvenen írták alá a helyszínen a beruházást elutasító aláíróívet.

Egyesületünk elnöksége még decemberben elfogadta az idei programunkat. Ennek alapján várható, hogy 2016-ban is érdekes, tartalmas klubéletben lesz részünk. Jelszavunk továbbra is, mint eddig: "Folytassa, OMNYE!"

Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesület