István Gábor egyebek mellett elmondta, hogy az üzem megvalósítása érdekében egy éve zajlik előkészítő munka, amely során több lehetséges helyszínt megvizsgáltak. A Dunamenti Erőmű telephelyén vásárolt területre a meglévő ipari infrastruktúra mellett Budapest közelsége miatt esett a választás, mivel a gumifeldolgozót európai referenciaüzemként kívánják működtetni, ahová folyamatosan várják majd a szakmai érdeklődőket.

 

A technológiával kapcsolatosan elhangzott, hogy az megoldást kínál arra a problémára, hogy 2016-tól a hulladék gumi újrahasznosítása a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt gyakorlatilag nem megoldott, illetve nem fenntartható. Magyarországon például évente 70 ezer tonna gumihulladék képződik, amiből jelenleg mintegy 9 ezer tonna hasznosul - főként őrlemény formájában. A szakmai befektető által kidolgozott eljárás lényege, hogy a hulladék gumit 250-600 Celsius fokon bontják összetevőire, miközben nem terhelik a környezetet, sőt széndioxid-kibocsátás tekintetében 67 százalékos megtakarítást érnek el.

 

A gumi aprítás után kerül egy zárt reaktorba, amelyből először a gőz kondenzálásával könnyű gáz és olajfrakció kerül ki. A lehűtés után a másik két termék, a koksz és az acéldrót kerül különválasztásra. A szakemberek állítása szerint a reakció emissziója nulla. Az eljárást tíz év alatt fejlesztette ki egy szlovák gépészmérnök egy dunaszerdahelyi üzemben, amely öt éve működik, stabilan megfelelve az uniós környezetvédelmi előírásoknak. A fejlesztő munka azonban nem áll meg, a százhalombattai referenciaüzemben szeretnék az energiahatékonyságot fokozni és a termékelhelyezést javítani. A keletkező kokszról például elmondták, hogy az bizonyos mértékig visszaforgatható a gumigyártásba.

 

A képviselők számos kérdésükre kaptak választ. Így például elhangzott, hogy a legcsendesebb gumiaprítót fogják beépíteni, és kibocsátása tekintetében hamarosan pontos adatokat szolgáltatnak. A beruházók szerint nem kell tartani a szagtól, az üzem forgalma napi 10-15 kamion lesz, amelyek a lakókörnyezetet elkerülő útvonalon járnak. A tárolót három méter magas betonfal veszi majd körül.  

 

Szóba került az olajipari standard szerinti tűzvédelem, a koksz tárolásának, szállításának biztonságos megoldása, a lehetséges por, a környező természetes vizek, mezőgazdasági területek esetleges érintettsége, környezetvédelmi monitoring rendszer kiépítése, valamint az is, hogy mi történhet üzemzavar esetén. Varga Géza ezzel kapcsolatban elmondta: a duplafalú reaktort folyadékzár védi. Problémát az áram kimaradása okozhat, amely esetben annyi történik, hogy lehűl a reaktor, ha pedig elindul az áram, visszamelegszik, és onnan lehet folytatni a reakciót, ahol abbamaradt. Nagyon kevés esély van arra, hogy olyan üzemzavar keletkezzen, amely környezetszennyezést okozhat.

 

A beruházás előnyei között említésre került, hogy a város éves szinten 90-100 millió forint iparűzési adóra számíthat.

 

A Demokratikus Koalíció népszavazási kezdeményezése kapcsán elhangzott, hogy ilyet a törvények értelmében csak olyan kérdésben lehet kiírni, amely az önkormányzat hatáskörébe tartozik. A MET tulajdonában levő területen történő beruházás azonban nem ilyen.

 

Az országos sajtóban megjelent dunaszerdahelyi tűzeset kapcsán a beruházók azt mondták, az ottani üzemet egy valamikori tehenésztelepen építették, közel sem olyan feltételekkel, amelyek Százhalombattán valósulhatnak meg. Szerdahelyen a kokszot volt istállókban tárolják, ahol egy beázás miatt kismértékű öngyulladás történt, amit a személyzet a tűzoltók kiérkezése előtt eloltott. Az ugyancsak a sajtóban megjelent állítással kapcsolatban, hogy a szerdahelyiek panaszkodnak a szagra, úgy nyilatkoztak, véleményük szerint az nem tőlük származik.

 

Mint mondták, a százhalombattai gumifeldolgozó környezetbarát beruházás, amit a sajtó negatív kritikája politikai szintérre akar erőltetni. Ezzel ők nem igazán szeretnének foglalkozni, a százhalombattai önkormányzattal azonban nagyon szívesen együttműködnek a lakosság hiteles és folyamatos tájékoztatása érdekében. Egyebek mellett havi jelentést fognak küldeni a testületnek a projekt aktuális állapotáról, és szívesen látják dunaszerdahelyi gyárlátogatásra a képviselőket, illetve a helyi sajtót.

István Gábor hangsúlyozta, a tervezett hulladék-feldolgozó nem kiemelt kormányzati beruházás, hanem kiemelt jelentőségű, mivel az innovatív technológia jelentős exportértéket képvisel. A kormányzati kedvezmény azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene minden hatósági engedélyt megszerezni, mindössze annyit, hogy lerövidülnek a hatóságoknak előírt határidők.

 

Vezér Mihály polgármester összegzésképpen úgy nyilatkozott: a város eddig is a vegyipar, olajipar, energetika iparból élt jó színvonalon, jelenleg is több olyan cég működik a területén, amelyek veszélyes anyagokat állítanak elő, tárolnak, illetve szállítanak a környezetvédelmi és biztonsági előírások betartása mellett. Ő a maga részéről nem hajlandó "olyasmi ellen tiltakozni, amit senki sem akar megvalósítani". Nagyon fontosnak tartja, hogy senki se ijesztgesse a lakosságot és a tervezett beruházás megítélésekor mindenki a tényekből induljon ki.  

 

Az önkormányzat és a beruházók a témában ma öt órakor tájékoztató fórumra várják a városlakókat a Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpontba.