Mítosz kontra valóság - Történelmi tévhitek a vérgrófnő életéről
2015-11-13 - Báthory Erzsébet nevéhez évszázadok óta kegyetlen tettek legendái fűződnek, az utóbbi évek kutatásai alapján azonban biztosnak tűnik, hogy nem igazak. Brutális sorozatgyilkos volt vagy koncepciós per áldozata? Báthory Erzsébetről tartott előadást Kovács Edina történész november 10-én Százhalombattán, a Hamvas Béla Városi Könyvtárban.
Báthory Erzsébet a 16. századi Magyarország egyik legelőkelőbb családjába született 1560-ban. A Báthoryak már a 13. század óta ismertek az országban. A nevük egy település nevéből ered. IV. Kun László területeket adományozott egy Bereck nevű ősüknek hű szolgálataiért. Megkapta a többi között Báturt is, innen eredeztethető a családnév. A család a 16. század közepére két ágra bomlott, amelyek olyannyira eltávolodtak egymástól, hogy tagjaik között lehetségessé vált a házasság. Báthory Erzsébet édesapja az ecsedi, édesanyja pedig a somlyói ágból származott. Az előbbi adta az udvari főméltóságokat, az utóbbi pedig az erdélyi fejedelmeket.
 
Erzsébet korán árvaságra jutott, és nagybátyja, Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király fogadta oltalmába. Magyarország egyik legnagyobb ura, Nádasdy Tamás nádor fiával, Nádasdy Ferenccel jegyezték el 11 évesen. A fennmaradt dokumentumok szerint a frigyet már az 1570-es évek elején elkezdték szervezni, ám végül csak 1575. május 8-án tartották meg a lakodalmat. Előkelő esküvőjükön Miksa császár is megjelent.  
 
Báthory Erzsébet közel harminc éven át élt házasságban Nádasdy Ferenccel, aki a "fekete bég" megtisztelő nevet vívta ki magának a törökkel folytatott harcokban elért sikerei miatt. Erzsébet nászajándékul kapta férjétől Csejtét és a környékbeli 12 falut. Az asszony egyedül irányította a hatalmas birtokokat, hiszen férje folyamatosan háborúzott. Kiválóan értett a pénzügyekhez és a politikához. Öt gyermeke közül csak három – Anna, Katalin és Pál – érte meg a felnőttkort.
 
A megözvegyült Báthory Erzsébetnek különösen zavaros korszakban kellett helytállnia. Egyrészt még zajlott a török elleni tizenöt éves háború, másrészt elkezdődött a Bocskai-felkelés. A később a terhére rótt bűncselekmények állítólag ezekben az években estek meg. Kortárs feljegyzések azonban nincsenek a későbbi vádakról, a fennmaradt levelek inkább a birtokai és gyerekei ügyeivel bajlódó asszonyról szólnak. A Nádasdy-Báthory házaspár birtoka akkora volt, hogy a magyar földbirtokosok körében az előkelő harmadik helyet birtokolták, gazdagabbak voltak, mint az uralkodó, II. Mátyás.
 
Báthory Erzsébet özvegysége alatt férjhez adta két leányát. Annát Zrínyi Miklós vette el – az azonos nevű szigetvári hős unokája –, míg Kata Homonnai Drugeth Györgyhöz, egy másik jelentős korabeli család sarjához ment.
 
Pál, a fiúgyermek mellé kiskorúsága miatt gyámot illetve segítőket rendeltek a végrendelet végrehajtása érdekében, és akadtak, akik szemet vetettek a hatalmas vagyonra.
 
A történészek a mai napig kétféle álláspontot képviselnek: Erzsébet valóban szadista volt, illetve, hogy koncepciós per áldozata lett. A tények és a források egyértelműen az utóbbit támasztják alá.
 
A grófnő ellen Thurzó György nádor indított nyomozást 1610-ben, aki hatalmas birtokokkal rendelkezett Csejte környékén. Báthory Erzsébet végrendeletet alkotott és gyermekeire hagyta vagyonát, Thurzó György pedig a grófnő veje vagy vejei társaságában rajtaütött a csejtei várban december 29-én és letartóztatta őt. A jelentés szerint "tetten érték", mert megtalálták a megkínzott és haldokló áldozatok testét.
 
"Bűntársait", az elfogott szolgákat kínvallatásnak vetették alá, majd kivégezték. A vallomásokban zömmel fiatal lányok szörnyű kínzások közepette véghezvitt meggyilkolásáról esik szó. Vádolták szűzlányok vérében való fürdéssel is, miközben mindennek valószínűleg éppen az ellenkezője az igaz. Ispotályt tartott fenn, gondoskodott szolgálóiról, különösképpen segítette az özvegyeket (hiszen ő maga is az volt) és a szegény sorsú nőket.
 
Perében sok furcsaság megfigyelhető. Az 1610 előtti időkből például semmilyen adat nem utal a kegyetlenkedésekre vagy a grófnő negatív megítélésére, noha a korabeli főúri udvarok nyitottsága miatt feltűntek volna a gonosz tettek. A korban teljesen megszokott eljárásnak tekintették a kínvallatást: még akkor is így jártak el, amikor a tanúk vagy vádlottak egyébként is együttműködtek volna. Nem meglepő tehát, hogy a szolgák vallomásai tökéletesen igazolták a vádakat. Több száz tanút kihallgattak, de ahányan vallottak, annyiféle választ adtak. Eltérő helyszínekről, időpontokról beszéltek és nem egyeztek az áldozatok számában sem. Érdekes módon minden "tanú" elhalálozásról és nem gyilkosságról beszélt, és soha sehol sem jelentkeztek az állítólagos áldozatok rokonai. A bírák között saját vejei is helyet foglaltak, akik igencsak érdekeltek voltak abban, hogy ne egy kézben összpontosuljon a Nádasdy-Báthory vagyon. A vád három koronatanúját, Báthory Erzsébet három legbelsőbb szolgáját a január 7-én kelt ítéletlevelet követően röviddel kivégezték, vagyis további vizsgálódásra a legfőbb tanúk esetében már nem nyílt lehetőség. Az is feltűnő, hogy a legfőbb vádlottat, Báthory Erzsébetet a fennmaradt iratok tanúsága alapján egyáltalán nem hallgatták ki.
 
Kivégezni nem merték, ezért a nádor arra ítélte, hogy a csejtei vár egyik ablaktalan szobájába falazzák. Csupán akkora nyílást hagytak, hogy táplálni tudják. Itt élt négy éven keresztül, majd megháborodva hunyt el 1614. augusztus 21-én. Birtokait addigra már fölosztották két veje és kiskorú fia között.
 
A róla szóló legendák és tévhitek halála után keltek szárnyra. Életéről több könyv és film is készült.
 
A Hamvas Béla Városi Könyvtár Történelmi tévhitek sorozatának következő előadása december 8-án, 18 órakor lesz. Címe: Boszorkányok pedig nincsenek.