A lélek megnyugvása, az elme szabadsága
2015-11-11 - A kézimunka egyfajta meditáció, elmerülés, a lélek megnyugváshoz, az elme pedig szabadsághoz jut általa. Krúdy Gyula vélekedése a százhalombattai Folthalom kézimunkacsoport regionális találkozóján hangzott el november 7-én. A közös alkotáson, kiállításon és vásáron kilenc település patchwork-öseit látták vendégül a battai foltvarrók.
Az elmúlt időszak kézimunkáiból álló színpompás kiállítást az ugyancsak százhalombattai Gombolyag Kézműves Csoport vezetője, Uti Lajosné nyitotta meg a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban, majd Sós Julianna, a Folthalom vezetője üdvözölte a vendégeket. Elmondta, hogy a rendezvény fő témájává a nagyon is aktuális újrahasznosítást választották, amiből egyébként annak idején maga a patchwork, foltvarrás is kifejlődött. Rendhagyó divatbemutatót láthatott a közönség a Hulladékkommandó pályázatára, aludobozból, videoszalagból, papírból és egyéb hulladékból készült öltözetekből. Hármat a százhalombattai Varga Bernadett, egyet pedig Jávor Veronika készített. November 20-ig még tart az a pályázat, aminek keretében ilyen és hasonló kreatív ötleteket vár a battai zöldszervezet.
 
Az elbűvölő felvonulás után tündéri anekdotákkal szórakoztatta a közönséget a Folthalmos Tóth Vilmosné, majd megkezdődött a közös munka, amely során a távol-keleti teaszertartáshoz használt apró batyu összeállítását tanulhatták meg a résztvevők. A battai foltvarrók egy tavaszi, három hónapos tanfolyam keretében sajátították el az elkészítését a Koreai Kulturális Központban.
 
Az évente, kétévente más-más csoport által szervezett regionális patchwork találkozók egyik legfontosabb célja a tapasztalatok, új ismeretek megosztása – mesélte Sós Julianna klubvezető. A százhalombattai klubot mintegy negyed százada alapította László Endréné Julika. Abban az időben terjedt el az országban a foltvarrás az Egyesült Államokból hazatelepülő Dolányi Anna hatására. A battai foltvarróknak a BKK biztosít termet, ahol kéthetente találkoznak. Közösen varrnak, és főként egymástól tanulnak. Továbbadják, amit könyvekből, internetes szakirodalomból, tanfolyamokon, táborokban csipegettek fel. Nyáron saját maguknak is szerveztek alkotótábort a dunafüredi közösségi házban.       
 
A régiós közös varrás igen elterjedt szokás a foltvarrók között. A résztvevők anyag-egységcsomagot, szabásmintát, magyarázatot és természetesen helyszíni segítséget is kapnak a kiszemelt tárgy elkészítéséhez, az új technikák elsajátításához.
 
A patchwork határai gyakorlatilag végtelenek, egy élet is kevés mindent megtanulni, ami beletartozik – vélekedik Sós Julianna, akinek a foltvarrás nemcsak nagyszerű megnyugvást, kikapcsolódást, hanem igazi közösséget is jelent, ahol megosztható a gond és az öröm, amely olyan, mint egy nagy család.
 
A Folthalom mintegy húsz tagja közül többen az említett Dolányi Anna által alapított országos céhben is aktívan tevékenykednek. Hárman részt vettek annak a csaknem életnagyságú, hófehér vászonból készült erdélyi cserépkályhát formázó patchwork alkotásnak a varrásában, amely igazi világsiker lett. Elsőként augusztus 20-án, a debreceni virágkarneválon mutatták be, ahonnan a hustoni világkiállításra szállították. A tervek szerint több amerikai kiállítás után viszik majd tovább Dél-Koreába, és amikor ismét hazatér, Százhalombattán is látható lesz egy ideig.