SPortré - Mezei János, lassú víz
2015-09-17 - A százhalombattai Mezei János egész életében sportolt, de csak harmincas évei közepén kezdett versenyezni. Négy év alatt elsajátított egy új sportágat és a legeredményesebb huszonegy kick-boxos közé verekedte fel magát 2014-ben. Most 18-25 éves fiatalemberek az ellenfelei, de ha betölti a 41-et, akár még a veterán válogatott tagja is lehet.
Az idén 38 éves Mezei János "sportgénekkel" született. Édesapja birkózott, anyai nagyapja és édesanyja focizott és hosszú évekig a városi strand vezetője volt. János és a húga kimondatlanul is ismerték a családi elvárást: mindegy, mit, de sportolni kell. János kajakozott, később lőtt, ’90-ben tagja volt a százhalombattai OB harmadik csapatnak. Közben beíratták a város első sporttagozatos osztályába, ahol a főiskoláról frissen kikerült Acsády István osztályfőnöknek köszönhetően tovább mélyült a sportszeretete. Úszott, focizott, kézizett, karatézott, kosárlabdázott. Nem volt sportág a városban, amelyet ki ne próbált volna, de túl sokáig egyik sem kötötte le.
 
Sopronban, ahol az erdészeti technikumot végezte, a városi kosárlabda-bajnokságban játszott. Később a gyöngyösi agrármérnöki főiskolán tanult és kapusként védte végig a városi kispályás focibajnokságokat.
 
A diploma után katonai szolgálat, majd családalapítás és a karrierépítés évtizede következett. Hamar kiderült, hogy a mezőgazdaságnál sokkal jobban érdekli a PR és marketing. Ezen a területen kezdett dolgozni különböző cégeknek, és hogy az elméleti háttere is meglegyen, újabb diplomát szerzett. Marketing- és kommunikációs vezetőként harminc éves csendes és arctalan mozdulatlanságból sikerült kirángatnia a Budakeszi Vadasparkot. Nyáron a Galgamácsán rendezett korongvadász Európa-bajnokság PR- és sajtófelelőseként harminc ország egyhetes programjának előkészítéséért, lebonyolításáért, külső-belső kommunikációjáért felelt. A munka legszebb pillanatának azt érezte, amikor a dobogó tetejére szólíthatta Szerdahelyi András Európa-bajnokot.
 
Négy éve saját céget alapított, ami lehetővé tette, hogy maga ossza be az idejét. Túl az iskolákon és az építkezésen már nem volt mire fogni, hogy semmit sem mozog. Ráadásul száz kilósan egyre kevésbé tetszett magának a családi fotókon.
 
Harmincnégy évesen nem ringatta magát illúziókba a csapatsportokkal kapcsolatban. Ismerte viszont Kecskés Istvánt, a Kick-box SE vezetőjét, és tudta a sportágról, hogy minden szinten lehet művelni. Nem kötelező a verseny, de mégsem "hímzőkör".
 
Hogy számára mennyire nem az lesz, nyilván nem sejtette az elején. Fiatalként kevésbé motiválta az eredményesség, nem szakadt meg az edzéseken, csak annyit tett, amennyi jól esett. A munka világában azonban megszerette a nagy projekteket, a nagy kihívásokat és látványos sikereket. Megtanulta, mit jelent száz százalékon teljesíteni, felismerte, hogy eredményt csak kemény robottal lehet elérni, mindez azonban fordítva is igaz. Ha belepakolod a munkát, kijön a siker! A munkatapasztalatoknak köszönhetően természetessé vált számára, hogy nemcsak az edzéseken teszi oda magát, hanem otthon is gyakorol, valamint fut és úszik a megfelelő erőnlét érdekében. Magától értetődő lett, hogy részt vesz az övvizsgákon és egyre komolyabb versenyekre nevez. A kezdeti sikerek pedig még komolyabb erőbedobásra sarkallták.
 
Ha már ott volt, szakmai tudásával is elkezdte támogatni az egyesületet. Weboldalt, Facebook-profilt készített, fotózza, publikálja az eseményeket. Erőfeszítései pedig gyümölcsözőek. Emelkedik a taglétszám, és a Kick-box SE tevékenységét egyre nagyobb figyelem kíséri.
 
Mezei János tavaly megnyerte a legnagyobb szlovákiai nyílt bajnokságot és két harmadik helyet szerzett a szegedi világkupán. Másodikként végzett a nemzetközi Tököl Kupán, valamint az első osztályú országos bajnokság döntőjén. Az így szerzett pontjai alapján a nemzeti szövetség a legmagasabb, nemzetközi szintre minősítette. Ezzel bekerült a hazai kick-box elitbe, a közé a huszonegy versenyző közé, akik rajta kívül valamennyien a válogatott tagjai. Idén márciusban az év egyéni férfi sportolójává választották Százhalombattán, és nem hagyta abba a menetelést. Idén ismét megnyerte a Szlovák Opent és második lett a Szegedi Világkupán.
 
Pedig nem könnyű a helyzete, mert a 18-41 éves felnőtt mezőnyben olyan 18-25 éves sihederekkel mérkőzik, akiknek tizenöt év kick-box van a hátuk mögött. A sportág mozgástartománya nagy, a fej magasságába irányított rúgások és ütések a küzdelem hevében gyakran okoznak sérüléseket. Hogy ezeket kivédje, óriási hangsúlyt fektet a helyes technikára, mérnöki alapossággal készül a versenyekre: kétszer mér, míg egyszer vág. Sokféle "hozzámozgással" erősíti izom- és vázrendszerét, nagyon figyel a folyadék-utánpótlásra, a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitelre.
 
Mindennek ellenére nem kerülik el a sérülések, lábujj- és orrtörés, bordarepedés, porcleválás. A versenyek hangulata azonban annyira magával ragadja, hogy akár repedt bordával is kiáll a szőnyegre. És nyer.
 
Dacolva a fájdalommal is, mindig újabb célokat tűz maga elé. Miután pointfighting a fő szabályrendszere, stílszerű, hogy válogatottként szeretné feltenni a pontot az i-re. Persze, erre harmincnyolc évesen, négy év küzdősporttal a háta mögött vajmi kevés az esélye, az idő azonban neki dolgozik. Ha betölti a negyvenegyet, veteránversenyző lehet, amely ága a kick-boxnak erősen emelkedőben van. Egyre több nemzetközi klasszis veszi fel újra a kesztyűt és tér vissza a mezőnybe, ha pedig Mezei János tovább dacol a kihívásokkal, a sérülésekkel és a fájdalommal, ez neki is sikerülhet.