Az elmúlt évtizedben gombamód megszaporodtak azok a cégek, amelyek úgynevezett üzleten kívüli értékesítésre, azon belül is termékbemutatókra szakosodnak. Célközönségük elsősorban a nyugdíjas generáció. Nem véletlenül – figyelmeztet a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya.

Ők azok, akik koruknál fogva több egészségi problémával küszködnek, több szabadidővel bírnak és hiszékenyebbek, kevésbé gyanakvóak, mint a mai fiatalok.

 

A békéltető testületek hivatalos állásfoglalása szerint a tavalyi törvényerejű szigorítás ellenére ismét megszaporodott a termékbemutatókra érkező panaszok száma. A beérkező levelek 10-15 százaléka biztosan erről szól.

 

Mostanában leginkább pulzáló, melegítő matracokat, lábmasszírozó készüléket vagy edénykészletet árulnak méregdrágán. Óriási a csapda, mert ha az ügyfél 14 napon belül nem áll el a szerződéstől, a határidő jogvesztővé válik, és onnantól fogva már egy banknak tartozik.

 

Sok a panasz arra is, hogy erőszakosan beszélik rá a nyugdíjasokat a szerződés megkötésére. A fogyasztóvédők nem vizsgálhatják, hogy milyen a légkör egy árubemutatón, és ha nincs több tanú, nehéz bizonyítani a durvaságot, mert a cégek letagadják. A fogyasztóknak azonban tisztában kell lenniük a jogaikkal. Bármikor ellentmondhatnak és visszautasíthatják a nem tetsző hangnemet.

 

A fogyasztóvédelmi hatóság szúrópróbaszerűen ellenőrzi a bemutatókat és a termékbemutatót szervező cégeknek az önkormányzat jegyzőjéhez is bejelentést kell tennie.

 

A vásárlók sokszor utol sem tudják érni a céget, mert az köddé válik – tájékoztatott a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke, Baranovszky György. Nem ritka, hogy a bejegyzett székhelyen egy épülőfélben lévő családi ház áll, vagy a cég rövid idő alatt kétszer is átalakul. A trükkök gyűjteménye kifogyhatatlan.

 

Minden árubemutatót be kell jelenteni előzetesen a település jegyzőjének - erősítette meg Kéki Zoltán címzetes főjegyző. Ha konkrét panaszról érkezik hozzájuk bejelentés, azt továbbítják a kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének. Egy fóti termékbemutatón például ajándékutalvánnyal, személyes hazugságokkal, aranyos plüssmacikkal és szürreális főzőműsorral verték át a hiszékeny embereket. Többen is vásároltak a trükkös csalóktól, elkelt egyebek között egy takarítógép, egy többszörös áron eladott turmixgép is. A szervező cégről később kiderült, hogy felszámolás és büntetőeljárás alatt áll, és nem tett bejelentést az illetékes jegyzőnél.

 

A több százezer forintos termékek megvásárlásához sokszor banki kölcsön segítségével jutnak a megtévesztett emberek. Nem véletlenül védi az Európai Unió és a Magyar Köztársaság az úgynevezett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység fogyasztóit kiemelt módon. Azonban ezt a védelmet is ki lehet játszani.

 

Gyakori, hogy a vállalkozás képviselői a semleges helyen lezajlott bemutató után elszállítják a fogyasztókat üzlethelyiségükbe, mivel "csak ott tudják aláírni a szerződést." Ezzel ki is kerülhetik a rendeletet, és – véleményük szerint – máris nem él a nyolc munkanapos elállási lehetőség.

 

Nem ritka az sem, amikor egy adott termék bemutatójára hívják meg a fogyasztókat, azután más terméket értékesítenek a számukra, amit úgy értelmeznek, hogy mivel a bemutató kezdeményezése nem erre az árura vonatkozott, nem kell alkalmazni a kormányrendeletet.

 

A panaszok többsége a formai kötöttségekkel kapcsolatos. Az elállási lehetőségről tájékoztatják ugyan a fogyasztót – hiszen ennek hiányában semmis a szerződés –, de vagy nagyon kicsi betűmérettel, azaz olvashatatlanul teszik, vagy a szerződés valamely alpontjában, eldugva az ügyfél elől, vagy éppen sürgetik a fogyasztót a szerződés aláírására, aki így végig sem tudja olvasni azt.

 

Amikor valaki az elállási jogát szeretné érvényesíteni, gyakori vállalkozói próbálkozás, hogy a fogyasztó már elkésett, mert nem érkezett meg elállási nyilatkozata időben. Szintén a jogi normának – és egyben a jogalkotó céljának – semmibevételét jelenti, hogy mivel a jogszabály szövege szerint elállási jogával a termék átvételétől élhet a fogyasztó, ezért a cégek úgy vélik, hogy az átvételig ezt nem teheti meg, azaz feltétlenül át kell vennie az általa nem kívánt dolgot és majd azt követően visszaküldenie azt.

 

Előfordul, hogy a szerződésben a fogyasztó azt írja alá, hogy lemond elállási jogáról, de a fentiek alapján ez nem lehetséges. A talán leggyakrabban előforduló probléma pedig az, hogy a vállalkozás a szerződése alapján elállás esetére bánatpénz, foglaló, vagy előleg megfizetését köti ki, ami csak akkor lenne jogos, ha nem a jogszabály által nyújtott elállás lehetőségével élne a fogyasztó. Ebben a körben ugyanis semmi nem követelhető tőle a rendeltetésellenes használatot leszámítva.

 

Ezen felül meglehetősen gyakori, hogy megnehezítik a termék visszajuttatását, mert ebben semmilyen módon nem működnek közre. Gyakori, hogy a fogyasztó kölcsönszerződést köt a termék megvásárlására. Ha eláll a szerződéstől, ennek a kölcsönszerződésre is kiterjedő hatálya van, csakhogy arról rendszerint a termékbemutatós céggel együttműködő bank nem szerez tudomást, a vállalkozás ugyanis nem értesíti, pedig az ő kötelezettsége lenne. Így a fogyasztó kénytelen utánajárni ennek is, hosszadalmas jogi procedúrát a nyakába véve. (Fotó:napigazdasag.hu)