"Évek óta lobbizunk azért, hogy Érd valamilyen módon kompenzálhassa azt a hátrányát, hogy a Budapest miatt fejlettnek számító közép-magyarországi régióhoz tartozik, így nem juthat európai uniós forráshoz ebben a költségvetési ciklusban" – mondta a városvezető, aki már 2001-ben, a megyei közgyűlés elnökeként kezdeményezte, hogy a várható fejlesztési források megszerzése érdekében váljon ketté Budapest és a megye, ez a törekvése azonban nem járt sikerrel. Míg a 2007-13-as támogatási ciklusban közel 50 milliárd uniós pénzhez jutott a város, 2014 és ’20 között mindössze 800 millió forint megpályázására nyílt lehetősége.

 

Márpedig a pénznek bőven lenne helye, hiszen Érd lakossága rohamosan nőtt az elmúlt évtizedekben, míg az infrastruktúrája ezt közel sem tudta követni. A város – ahogy a polgármester fogalmazott – még nincs kész, de most példanélküli lehetőséget kapott.

 

Érden sosem a munkanélküliséggel volt a gond – mondta a polgármester -, hiszen az jelenleg is mindössze 3,5 százalék. Sokkal inkább az a baj, hogy közel harminc ezren ingáznak naponta a fővárosba dolgozni, és a középiskolások több mint fele ugyancsak utazik, ha tanulni akar. "A jelenlegi alvóváros helyett olyan kertvárost szeretnénk létrehozni, amely az urbanizáció minden előnyét – munkát, tanulást, sportot, szórakozást, korszerű közszolgáltatásokat – helyben biztosítja az itt élőknek." Ha pedig nem kell utazniuk, a pénzüket is itt fogják elkölteni, vagyis a több munkahely a szolgáltatói szektorban is több bevételt és több munkahelyet generál.

 

Érden már 2007-ben megalkották a Batthyányi Terv elnevezésű komplex városfejlesztési programot, amely alapján 2020-ig elkészülhet a fent vázolt korszerű, fejlődőképes és élhető város. 2013-ig jórészt uniós, kisebb részben állami támogatásból folyt a fejlesztés. Közel 500 kilométer csatorna épült, felújították a főteret, korszerűsítették és bővítették a rendelőintézetet, óvodák, iskolák újultak meg. A folytatáshoz most a kormány Modern Városok Programja kínált lehetőséget. A városvezetés elérte, hogy Érd is bekerüljön a közé a 23 település közé, amelyek kiemelt támogatásban részesülnek a következő években.

 

Mivel az infrastruktúra-bővítés a működési kiadások hosszú távú emelkedését jelenti, elsőként a gazdasági alapokat kell megteremteni hozzá. Érdnek jelenleg évi 1 milliárd az adóbevétele, amit 4-5 milliárdra szeretnének emelni új befektetők betelepítése révén. Ehhez 200 hektáros ipari parkot hoznak létre. A jelenleg magánkézben levő földterületeket az állam vásárolja meg és 99 évre használatba adja. T. Mészáros András szerint egy-másfél év alatt sikerülhet benépesíteni az ipari parkot, amelyre a főváros közelsége és Érd vasúti, vízi, közúti közlekedés tekintetében is központi elhelyezkedése a garancia. A polgármester jelentős számú új munkahely létrejöttében bízik, amely a szolgáltatói szektorban is foglalkoztatás-növekedést eredményezhet.

 

Komplex elképzelések születtek a szabadidős célú fejlesztésekről is. Így például a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítését a "kis Tisza-tó" projekttel kötik össze. Tizenkét hektáros záportározót hoznak létre a főváros felőli oldalon, az úgynevezett Papi földeken, horgászati, csónakázási, sportlehetőségekkel. Ennek tervezése már megkezdődött. Érdi városliget lesz az egykori katonai bázisból a sóskúti határon, és vízi paradicsom a Duna partból, valamint a hozzá tartozó, jelenleg elmocsarasodott szigetből. Fenntartásukat fizetős szabadidős létesítmények tennék rentábilissá.

 

A jelenleginél kielégítőbb ellátás érdekében új óvoda és iskolakomplexum épül Parkvárosban, felújítják a Teleki Általános Iskolát és gyakorlatilag újjal váltják ki a Batthyányit. Közben a szaktárcával együttműködve bővítik a gimnáziumi férőhelyeket, és abban bíznak, hogy ha a három megyei szakoktatási központ közül az egyik Érden működik majd, a szakmunkásképzés is bővülhet majd.

 

Szeretnék egyetlen korszerű épületegyüttesbe telepíteni a szociális szolgáltatásokat, amelyek most elszórtan, javarészt régebbi családi házakban működnek. Ezzel jóval olcsóbbá válhat a feladatellátás, emellett emelt szintű, térítéses ellátások biztosítására is lehetőség nyílik.

 

Befejeznék az orvosi rendelő korszerűsítését, hogy végre a régebbi épületszárnyban is a legjobb körülmények között működjön a huszonhét szakellátás, és valamennyi közintézményük üzemeltetését szeretnék olcsóbbá tenni energiahatékonyságot növelő beruházásokkal.

 

Ha megteremtődnek a gazdasági alapok, a közlekedésfejlesztés is sorra kerül. Elsőként a nagy forgalmú be- és kivezető csomópontokat, majd a gyűjtő utakat tennék rendbe, a helyi tömegközlekedést pedig midibuszokkal oldanák meg. Kezdeményezik az állami, illetve vasúti tulajdonban levő közlekedési objektumok felújítását majd önkormányzati kezelésbe vételét, a közbiztonság javulását pedig a térfigyelő rendszer kameráinak jelentős bővítésétől várják.

 

A fejlesztések várhatóan az egész térség foglalkoztatási helyzetére pozitívan hatnak, de a mindennapok is kényelmesebbé válnak az itt élők számára, ha Cegléd helyett Érdre kerül a KLIK és a szakoktatás egyik megyei központja, ha elkészül az új rendőrkapitányság, és ügyészség valamint bíróság nyílik a közeli megyeközpontban. A "Batthyányi 2020" Terv azonban más elemeiben is kapcsolódik a szomszédos településekhez. Így például a vízellátást úgy tennék biztonságosabbá, hogy Budapest mellett a százhalombattai tulajdonú ercsi bázisból is szállítanák az ivóvizet Érdnek.

 

A megyei jogú városnak jelenleg közel 65 ezer állandó és 10 ezer ideiglenes lakosa van. T. Mészáros András szerint tíz év múlva a 90 ezret is elérheti a lélekszám, és a település egyre inkább megfelel majd mind az ott élőknek, mind pedig a megyeközponti szerepkörnek. Bár a mostani politikai döntéssel történelmi léptékű lehetőséget kaptak az előre lépésre, úgy véli, a térségi együttműködésben továbbra is sok a tartalék. Hat-nyolc település összefogásával olcsóbbá és hatékonyabbá lehetne tenni a hulladékkezelést, az egészségügyi és a szociális gondoskodást, valamint az ivóvízellátást. Utóbbit elősegítheti, hogy a tervek szerint kivásárolják a külföldi tulajdonost a víz- és csatornaművekből, hogy azok tisztán önkormányzati tulajdonba kerüljenek.