A holokauszt embertelensége úgy tűnik ellenáll bármilyen művészeti reprezentációnak, amely alól a képregények szokatlan és könnyedebb formája sem kivétel. Mégis, a több mint két évtizednyi kritikusok által elismert és kereskedelmileg is sikeres holokauszt képregények ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Ezekből mutat be egy válogatást a kiállítás, amelynek művei közel sem pusztán a holokauszt borzalmait ábrázolják; sokkal inkább a velünk élő traumára és a másod- és harmadgenerációs túlélők problémáira reflektálnak.

 

Miriam Katin a II. világháború elején született Magyarországon. Első könyve, a "Magunk vagyunk" (We are on our own), amely anyjával a vidéki Magyarországon való bujkálásának történetét meséli el, 2006-ban jelent meg. Az ezt követő években több díjat is elnyert, többek között a Grand Prix de la Critique-t (2008) és a 2007-es san diegoi Com-Con Inkpot díját. Katin második könyve, az "Elengedés" (Letting it go), összegzi a trauma számos és sokszor észrevétlen hatását a túlélők, illetve a másod-és harmadgenerációs leszármazottaik életére nézve.

 

Rutu Modan számtalan díjat nyert Izraelben és külföldön egyaránt. “A tulajdon" (The property) című műve – mely egyszerre jelent meg héberül és angolul – Mica, a fiatal izraeli nő varsói útját meséli el, amelyre nagymamájával, Reginával vállalkoznak. Az út célja, hogy visszaszerezzék hajdani lakásukat, amely Regina családjának tulajdonában volt, mielőtt elhagyták Lengyelországot a náci megszállás miatt.

 

A belga születésű Michel Kichka 2013 májusában adta ki első teljes képregényét "Második generáció: dolgok, amelyeket sosem mondtam apámnak" (Second Generation: Things I Never Told my Father) címmel, amely egy lefegyverzően személyes feltáró utazás egy holokauszt túlélő melletti életbe. Kichka apja tizenegy koncentrációs tábor túlélése után kezdett új életet, de az évek hosszú hallgatása és a háború során átéltek tragikus hatást gyakoroltak családjára. A hallgatás árnyékában töltött hosszú évek után Michel Kichka végül képregényén keresztül szembenézett apja múltjával.

 

Sid Jacobson és Ernie Colón először 2006-ban dolgozott együtt a 9/11 Riport képregény változatán. Következő együttműködésük Che Guevara életének képregény adaptációja volt, majd a közös munka következő gyümölcse az Anne Frank: A hivatalos életrajz képregény átirata lett. Sid Jacobson és Ernie Colón együttes erővel megalkották az eddig megjelent legkimerítőbb és legalaposabb Anne Frank életrajzot grafikus formában, az Anne Frank Ház megkérdőjelezhetetlen szaktekintélyének, és az általuk biztosított archív anyagoknak és szakértelemnek segítségével.

 

A kiállítást Szép Eszter, képregénykutató (ELTE), a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője nyitja meg.

 

 

További információ:

Mózer Júlia

+36-70-424-26-03