Az úrnapi körmenet, virágsátor-állítás, virágszirom-szórás általános szokás a katolikus Európában, de míg máshol a négy sátrat, amely a négy égtájat jelképezi, a templom körül építik, nálunk a családi házak előtt is állnak, a díszítést a tulajdonosok vállalják.

 

Egészen a kilencvenes évekig a férfiak kora reggel a Duna-parton friss faágakat vágtak és azokat letűzték a körmenet útvonalán, az utca két oldalán. Erre a vázra került a virágdíszítés. Idővel a hagyomány ápolása egyre inkább a lányokra, asszonyokra, mára az idősebb asszonyokra maradt, de a virágsátrakat még megcsodálhatja, aki eddig nem látta, legközelebb június 4-én.

 

Kanicsár Jánosné, aki javaslatot tett a virágsátor helyi értéktárba kerülésére, azt is részletesen leírta, miként szokás a sátrakat elkészíteni, minek kell alájuk kerülni. Az ő családjuk sátránál például évtizedek óta egy II. világháborúból származó lőszertartóból készített vázába helyezik a virágokat. A hívek a saját házukhoz közel eső sátorba tesznek virágot, amelyet a szertartás után elvisznek, főként a temetőbe, az elhunyt hozzátartozókhoz.

 

Kanicsár Jánosné szerint Óváros közössége számára jelentős ünnep az Úrnapja, amelyben tevékenyen részt is vesznek. Aki más vallású vagy nem vallásos, az is tiszteli a körmenet szokását. Amíg tart, a kocsmák bezárnak, az autók és a buszok megállnak, bár hozzáteszi: sajnos, mára ez egyre kevésbé jellemző. "Fontos, hogy az a kevés hagyomány, amely még most is él, bekerüljön városunk értékei közé."

Az értéktárnak alulról kell építkeznie, a vonatkozó jogszabályok előírják, hogy azok a dolgok kerüljenek bele, amelyeket maga a közösség tart értékesnek – mondta el dr. Vicze Magdolna, a "Matrica" Múzeum igazgatója, a százhalombattai értéktár-bizottság elnöke. A grémium – amelynek Szigetvári József BKK igazgató, Németh Nóra művészettörténész, Jankovits Márta, a Faluvédő Egylet elnöke, dr. Oláh M. Zoltán főépítész, Tóthné Kurán Julianna, a Hamvas Béla Városi Könyvtár igazgatója és Szerényi Júlia biológus a tagja – szeretné a lakosságot arra inspirálni, hogy vegyen részt a "leltározásban". Azokra a helyi értékekre, amelyeket a bizottság a képviselő-testületnek előterjesztett, olyan városlakók tettek javaslatot, akik elkötelezettek az adott műtárgy, természeti kincs vagy kulturális vagyon iránt. A további javaslatokhoz szükséges adatlapok letölthetők a múzeum és a kulturális központ honlapjáról.

 

A Helyi Értéktár akkor válik hivatalossá, ha a képviselő-testület is jóváhagyja azt. A tervek szerint ez után kisebb ünnepség keretében oklevelet adnak át a felterjesztőknek, az értéktár-bizottság pedig eldöntheti, mely helyi értékeket terjeszt fel a megyei értéktárba, a rendszer ugyanis - egészen a hungarikumokig - alulról építkezik tovább.