Az egykori amerikai topmodell busznyi gimnazistát hívott meg a százhalombattai Arany János iskolából a miskolci Herman Ottó Múzeumba, hogy személyesen mutassa be nekik Száz Endre képeit, emlékeit, életét és művészetét. A látogatásra április 16-án került sor.

 

A miskolci múzeum Szász Endre emlékháza 2009-ben jött létre a Kaliforniából hazatelepült özvegy nagylelkű adományának köszönhetően. A kiállítás három részből áll, egyik Szász Endre alkotásait mutatja be a grafikától a festményen át a porcelánképekig a művész teljes technikai palettáját felvonultatva. A másik Szász és Lula kinti életébe enged bepillantást, amely hétköznapi halandó számára hihetetlenül fényűző és színes volt. A Rolls-royce-ok, nercek, egzotikus vadállatok, mozisztárok, mágnások, politikus és diplomaták között eltöltött évekből egyebek mellett Marilyn Monroe egyik estélyi ruhája is látható, amelyet aukción vásárolt meg a házaspár. Nem kevésbé különleges a Szász emlékház harmadik szekciója. Ez azt a néprajzi gyűjteményt tárja a látogatók elé, amelyet a közép-amerikai indiánok és Afrika kultúrájának felfedezése közben vásárolt össze az erdélyi származású képzőművész.

Szász Lula annak idején modellként vált ismertté az Egyesült Államokban. Óriási szerepe volt abban, hogy a varázslatosan tehetséges, de vagyontalan és üzleti érzékkel egyáltalán nem rendelkező Száz Endre rövid idő alatt a legkeresettebb élő művészek közé, Salvador Dali és Picasso mellé került. A házaspár Kaliforniában a felső tízezer életét élte Barbara Streisand és Rod Steward szomszédságában, de Szász mindvégig hazavágyott, és belső késztetést érzett, hogy visszaadjon valamit abból, amit a hazájától kapott. Lula részben ezért ajándékozta a magángyűjteményt az állami fenntartású múzeumnak. Másrészt pedig azért, mert annak ellenére, hogy Szásszal húsz év házasság után különváltak útjaik, és a művész utolsó évtizedeit ötödik feleségével élte le, Lula ugyanazzal az elhivatottsággal folytatta egykori férje művészetének népszerűsítését, amellyel annak idején elkezdte. 2009-től ’11-ig rendszeresen szervezett diáklátogatásokat a Szász-házba, ahol maga gondoskodott a tárlatvezetésről és a vendéglátásról, az utóbbi években azonban megromlott egészsége, és jóval ritkábbá váltak ezek a meghívások.

 

Az aranyos diákok talán az utolsók között vannak, akik élvezhették Lula személyes tárlatvezetését. Az özvegy idősen és betegen is elbűvölte őket és élménnyé varázsolta a múzeumlátogatást. Nemcsak férje egyedi alkotói technikájáról, indíttatásáról, regénybe illő életükről beszélt, hanem életre szóló bölcsességeket is megosztott a tinédzserekkel. Elmondta egyebek közt, hogy Szász Endre a főiskolán, Szőnyi Istvánnak sem hagyta, hogy belejavítson a műveibe. "Ragaszkodjatok az elképzelésetekhez, de legyen!" – figyelmeztette a gyerekeket.

 

Bár sosem érzett honvágyat, mivel a világ, így az otthona is "benne van", arról elérzékenyülve mesélt, hogy "Száz Bandiba" éppen a honvágy miatt szeretett bele. Akkor is hű maradt a hazájához, ha attól csak börtönt és mellőzést kapott.

 

A különleges tárlatvezetés után Lula a múzeum kertjében ebédre is vendégül látta az "aranyos" diákokat, akik Rododendron bokrot ültettek a tiszteletére és a minden bizonnyal feledhetetlen látogatás emlékére.