Százhalombatta az egyetlen hely Európában, ahol tizenöt éve folyik bronzkori ásatás, és ahol a korszakból jelentős bronzkincset is találtak. Az 1976-ban, a téglagyár alapozásakor előkerült leletanyagot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, hétköznapibb tárgyi emlékek azonban azóta is folyamatosan előkerülnek a bronzkori földvárból – mondta el dr. Vicze Magdolna, a múzeum igazgatója.

 

Nem véletlen tehát, hogy a nagyszabású svéd kutatás első állomása éppen városunk, hiszen elképzelhető, hogy a bronzkorban jelentős szerepet játszott az akkoriban igen értékes ötvözet távolsági kereskedelmében. Talán kevesen tudják, hogy Európa első kardját a mostani Magyarország területén, Debrecen mellett készítették, vagyis a bronzművességben élen jártak a Kárpát-medence akkori lakói.

A régészek rengeteg bronzleletet találtak Skandináviában – mondta el Johan Ling professzor, a göteborgi egyetem docense -, ugyanakkor azt is tudják, hogy a terület nyersanyagkészletei hamar kimerültek. A most indult tudományos projekt arra keresi a választ, honnan származott a fémhez szükséges réz, illetve ón. Az eddigi kutatások a tárgyak formavilágára és díszítésére irányultak, amely alapján megállapítható, hogy a skandinávok tanultak a Kárpát-medencében élőktől a bronzművesség területén. A most elkezdődött tudományos projekt azonban magát az anyagot fogja vallatóra, méghozzá egzakt, természettudományos módszerekkel. A svéd tudósok mintákat vesznek a Nemzeti Múzeumban őrzött százhalombattai bronzkincsből és a múzeum tulajdonában álló leletanyagból is. Emellett egy magyarországi rézbányából származó anyagmintát is magukkal visznek, amelyet a miskolci egyetem biztosított számukra.

 

Johan Lingék arra kíváncsiak, vajon innen származott-e a Skandináviában talált bronzleletek anyaga, és vajon igaz-e a feltevésük, hogy a Ciprus és Skandinávia között bronzút keresztülhaladt a Kárpát-medencén. A svédek által finanszírozott kutatási program természetesen a százhalombattai tudományos munkát is lendületbe hozza, eredményeivel mi is gazdagabbak leszünk. Az őskori kereskedelem vizsgálata lehetővé teszi, hogy többet tudjunk meg a két-háromezer évvel ezelőtti Európáról, ahol úgy tűnik, már akkor sem elszigetelten, hanem nagyon is egymásra utalva, kapcsolatban és mozgásban éltek a különféle népcsoportok.