Tizenkét műalkotás Százhalombattáról
2015-03-03 - Utoljára hetven éve rendeztek nagyszabású, az erdélyi képzőművészetet teljességében bemutató festménykiállítást a Magyar Nemzeti Galériában. Április 24-én ilyen nyílik "Sors és jelkép, fejezetek az erdélyi magyar képzőművészet történetéből 1920-1990" címmel. Öt hónapig lesz látható. Érdekessége, hogy tizenkét darabja Százhalombattáról, Takács Pétertől származik.
"A készülődő kiállítás jelentőségét a nagybányai festőiskola és alkotóközösség 1996-os bemutatkozásához tudnám hasonlítani – mondta a műgyűjtő. Az alkotások révén felkerül a képzőművészet világtérképére Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és a többi festőváros."
A kiállítás szervezői, Boros Judit és Szűcs György művészettörténészek személyesen válogatták ki a Takács Galériából a bemutatásra kerülő képeket. Kilenc alkotó tizenkét műve került a válogatásba.
Balogh István nagyváradi festő Ady kortársa volt, portrét is készített róla. A tárlaton a "Viharos fa" című szecessziós miniatúrája szerepel, amelyet a hozzáértők minőségében Csontváry munkáihoz hasonlítanak. A ’99-ben elhunyt Incze János Dés életművéből két kép szerepel: az "Énekes önarckép", amely a Nemzeti 1944-es átfogó tárlatában is helyet kapott, valamint egy másik korai műve, a "Nagybányai részlet". A művész annak idején sikeres tárlaton mutatkozott be Százhalombattán. A ’86-ban elhunyt Bene József "Elvert határ" vagy másként "Ima a Hargitán" című festménye szimbolikus mű, Erdély tragikus sorsát mutatja meg. Bene a kolozsvári főiskola kiváló tanára volt. A kortárs Kuti Dénest, Szováta jeles festőművészét sokan ismerik, több kiállítása volt Budapesten, Százhalombattán. "Az én bőröndöm", vagy más címen "Becsomagolt táj" című alkotását 2012-ben a BKK-ban, a Magyar Kultúra Napján rendezett tárlaton láthattuk. A ’98-ban elbúcsúzott Miklóssy Gábornak, a kolozsvári főiskola mesterének a "Háton fekvő akt" című képét láthatjuk majd a Nemzetiben. Munkásságát 1999-ben mutatta be a BMK. Mohy Sándor, aki csaknem végigélte a XX. századot, szintén a kolozsvári iskola mestere volt. "Borotválkozós önarcképe" került a válogatásba. Nagy Pálnak /1929-1979/, a Marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskola egykori tanárának útkereső munkássága nagy hatással volt a mai alkotó generációra. Fekete József /1903-1979/ szobrászművészt két mű képviseli, a "Don Quijote" és az "Álló akt hegedűvel". Nevét nem találjuk a magyar lexikonokban, pedig példaképe az erdélyi szobrászatnak.
 
Kusztos Endrének, Szováta díszpolgárának, a kiváló grafikusnak "Székely gótika" és "Fenyők a sziklán" című munkái kerülnek Budapestre. Százhalombattán 1995-ben 70 éves, majd 80 és 85 éves születésnapján szervezett számára kiállítást Takács Péter. Idén pedig a művész 90 éves jubileumára a Hamvas Béla Városi Könyvtárban készített munkáiból tárlatot. Az előkészületek közepén kapta a hírt, hogy Endre bácsi tragikus körülmények között, egy ittas vezető vétsége miatt, balesetben elhunyt. Jubileumi tárlata március közepéig látható a városi könyvtárban.
 
Takács Péter a tizenkét százhalombattai festmény közül Balogh István különleges miniatúráját, valamint Kusztos Endre "Fenyők a sziklán" című művét emelte ki. Mint mondta, ez a két kép fejezi ki legmegrázóbban az Erdélyben élők és a székelyföldiek sorsát, a megmaradásért való küzdelmet, a szülőföldhöz való ragaszkodást. (Fotók: Szabó Krisztián, Főtérfotó)