Törzsök Tibor, a helyi DK szóvivője elmondta: olyan országban szeretne élni, ahol senkinek sem kell az állását félteni amiatt, hogy felszólal egy nyilvános rendezvényen. Ellenben nem akar olyan országban élni, ahol egy tollvonással tönkretehetik a fővárosi közlekedési káosz elkerülését, ahol "lenyúlhatják" emberek megtakarítását, ahol "megmondják", mikor mehetünk boltba, és a kereskedő mikor nyithat ki. Kiemelte: nem egymás méregetésének van itt az ideje. Nem azt kell nézni, ki civil, ki párttag, hanem össze kell fogni, hogy újból valódi demokrácia legyen.

 

Bár a találkozón mindössze pár tucatnyian jelentek meg, a többség szót kért és elmondta, miért érzi úgy, hogy "nincs hova hátrálnia". Egy korábbi multi alkalmazott arról beszélt, szép dolog, hogy vasárnap ne nyissanak ki a boltok, hanem mindenki üljön otthon az ebédlőasztalnál, már csak az a kérdés, mit tegyenek a gyerekek tányérjába. Öt nap munkából ugyanis nem lehet eltartani a családot.

 

Bognár Piroska, a MOL Vegyész Szakszervezet elnöke azt mondta, senki sem várhat másoktól segítséget, ha annyit sem tesz meg magáért, hogy csatlakozzon egy érdekképviseleti szervezethez. A szakszervezetek pedig tehetetlenek, ha nincsenek mögöttük tömegek. A munkavállalóknak a jelenlegi Munkatörvénykönyv mellett csak a szakszervezet jelent esélyt.

 

Egy egyetemista fiait egyedül nevelő százhalombattai nő elmondta, néhány hónapja utcára került. Munkaadója átszervezésre hivatkozott, de ő úgy véli, annak is szerepe volt a döntésben, hogy pártdelegáltként szerepet vállalt a választások lebonyolításában. Ötvennégy évesen, devizahitelesként kilátástalannak érzi az életét, egyedül a külföldi munkavállalás maradt számára.

 

Egy mozgáskorlátozott nő arról beszélt, hogy a kormány elsőként a rokkantaktól vette el a boldogulás lehetőségét, mostanra azonban alig maradt társadalmi csoport, amely nem kárvallottja a kormánypolitikának. Úgy véli, a társadalmat csak az mentheti meg, ha a szolidaritás nem csak elv és kimondott szó marad.

 

A kialakuló beszélgetés során szóba került az internetadó, a tömegtájékoztatás korlátozása, a földek és a vízművek felvásárlása, valamint az is, mi lehet a megoldás arra a helyzetre, hogy egyre többen akarnak változtatni a politikán, de elutasítják a pártokat.