"Feladatunk van ebben a városban!" – kezdte köszöntőjét Takács Péter nyugdíjas igazgató, amikor időutazásra invitálta a kiállítás ünnepélyes megnyitójának résztvevőit. Felidézte a kezdeti nehézségeket, amikor még a két nagyvállalat melletti épületekben kaptak helyet a kulturális események. Az abban az időszakban tevékenykedő népművelők azonban, lelkesen, elszántan, nagycsaládként tették a dolgukat, keresték a helyüket a város közösségi életében. "Nehéz volt a működéshez szükséges anyagi feltételeket előteremteni, mindenféle irányból kaptunk impulzusokat, de határtalan volt az örömünk, amikor 1983-ban birtokba vehettük az akkor átadott könyvtár és közösségi szárny termeit" – mondta el az egykori igazgató, megköszönve a település hajdani vezetőinek (Ferenczi Illés, Szekeres József, Tüske László) segítségét, mindenkori pozitív hozzáállását.

 

"A nehézségek ellenére rengeteg szép élmény jutott eszembe, jó volt csinálni azt, amihez értünk, amit szeretünk. Aki eljött a kiállításra, annak bizonyára van egy saját, a művelődési házhoz kötődő története az elmúlt harminc évből. Emlékezzenek, keressék meg a képeken a saját történetüket!"

 

"A legjobb példa, az élő példa" – ezzel a mondattal fejezte ki köszönetét Szigetvári József jelenlegi igazgató az előtte szóló Takács Péternek, akit ma is mentorának tekint. Elmondta, bízik abban, hogy az elődök szellemiségét a fiatalabbak szívvel-lélekkel viszik tovább. Garancia erre az a csapat, amelynek tagjai szinte ezek között a falak között élik az életüket, és talán nincs olyan nap, amelyen ne találnának maguknak valamilyen feladatot.

 

A feladat pedig igen komoly. Mint az igazgató elmondta, munkatársaival együtt arra törekszenek, azért dolgoznak naponta, hogy kialakítsanak egy sajátos százhalombattai értékrendet. Ennek elemeiként a jó ízlést, az identitást, a minőségi kultúrát és a tartalmas közösségi életet sorolta fel. Hangsúlyozta azt is, hogy egyre nehezebb a feladatuk, hiszen a máshol képződött ráncokat kell az emberek homlokáról lesimítaniuk, és mosolyt kell varázsolniuk a fáradt arcokra.

 

Vegyék birtokba a kiállítást, kellemes múltidézést! – hangzott el a köszöntő zárszavaként. Az elmúlt harminc év emlékei valóban megtöltötték a tárolókat és a galéria falait. Valószínűleg már felnőttként néznek vissza gyermekkori önmagukra a 2002-es indián kézműves tábor egykori résztvevői, mások talán gyermekeiknek mesélnek a koncertek hangulatáról a V’Moto Rock és a Sing Sing plakátjai előtt.

 

Érdekes történetek, felejthetetlen előadások és közösségi programok kerültek szóba a kamarateremben is, ahol a BKK közösségeinek, szakköreinek képviselői látták vendégül egymást és megnyitó vendégeit. Az első alkalommal megrendezett komatál akció keretében megteltek az asztalok finomságokkal. A vendégek és a ház dolgozói a születésnapi BMK – BKK torta mellett koccintottak az elmúlt harminc év sikereire.

 

A kiállítást 2015. január 12-éig tekinthetik meg az érdeklődők.