Az összejövetel elsődleges célja az alapító okirat módosítása volt, amely a 2011-es civil törvény rendelkezései miatt vált szükségessé. A jogszabály korlátozza és pontosítja a közhasznúság fogalmát. A rendezvényen előadást tartott dr. Csizmadia László, a Nemzeti Együttműködési Alap elnöke, valamint Fülöp Attila, Soltész Miklós civil kapcsolatokért felelős államtitkár kabinetfőnöke.

 

Előbbi a NEA-val kapcsolatos aktualitásokat ismertette. Mint mondta, közel 80 ezer egyesület működik Magyarországon, amelyek közül az ÉTA kitűnik teljesítményével. A civilek szellemi erejére, tudására szerte a világon egyre inkább odafigyelnek a kormányok. A velük való konzultáció számos társadalmi problémát megelőzhet. Tevékenységük rendkívül hasznos, amit általánosságban úgy lehetne szemléltetni, hogy minden állami forint mellé kétforintnyi önkéntes munkát tesznek.

 

A 2011-es civil törvénnyel létrehozott NEA pályázati alapon, öt szakmai kollégiumon keresztül osztja el az egyesületeknek és alapítványoknak szánt állami támogatást. Éves szinten 12 ezernél több pályázat érkezik, amelyek közül tavaly 4800 részesült támogatásban. A jövő évre vonatkozó működési és szakmai célú pályázati felhívásokat várhatóan december 15-ig írják ki, ami azt jelenti, hogy az egyesületek márciusban juthatnak hozzá a jövő évi támogatáshoz. Az elosztás szabályai szerint az a mintegy ezer szervezet, amely három éven keresztül részesült NEA támogatásban, ebből a körből kimaradt volna, mivel azonban sok közülük jelezte, hogy három év alatt sem sikerült elérnie az önfenntartást és állami támogatás nélkül ellehetetlenül a működése, megváltozik a szabályozás, és nem zárják ki őket a támogatásból.

 

Újdonság, hogy a terv szerint arra is lehetőség nyílik, hogy a civil szervezetek a közmunka-alapból foglalkoztassanak közmunkásokat, 4-6-8 órás, akár otthon végezhető és szellemi munkára is.

Fülöp Attila a sérült emberekkel foglalkozó civil szervezetek jelentőségéről beszélt. Mint mondta, óriási a szerepük abban, hogy "szellemi akadálymentesítést" végezzenek az ép társadalom körében, vagyis megértessék, a másság és a különleges igények mellett mennyi értéket képviselnek a hátránnyal élők. Bár a kormányzat sokféle programot elindít a fogyatékkal élők különféle csoportjainak támogatása, integrálása érdekében, ezek a programok nem valósulnának meg teljességükben és nem jutnának el az érintettekhez az egyesületek és alapítványok közreműködése nélkül. Olyan mértékű elköteleződés, amely a civil szervezeteket jellemzi, sem az állami, sem az önkormányzati, sem pedig az egyházi szférában nem tapasztalható. Az is nyilvánvaló, hogy ez az elköteleződés sokszor nagyon nehéz élethelyzetekből alakul ki, az államnak pedig kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten támogatást nyújtson mellé. Friss kormányzati elképzelés, hogy a megyékben működő civil információs centrumok a jövőben több feladatot lássanak el, és nyújtsanak hatékonyabb segítséget a civil szervezeteknek a "pénzgyűjtéshez". Különösen abban lehet nagyobb szerepük, hogy támogassák a különféle szervezeteket olyan együttműködések kialakításában, amelyek növelik az esélyüket egy-egy európai uniós pályázat elnyerésére.

 

Az ÉTA 1997-ben alakult, jelenleg 74 civil szervezet tartozik hozzá, amelyek mintegy 7 ezer értelmi sérültet gondoznak, képeznek, foglalkoztatnak. A szövetség célja és feladata a tagság számára nyújtott gyakorlati segítségadás - egyebek mellett szakmai és tapasztalati információk közvetítésével, pályázati figyelő szolgálat működtetésével, társadalmi integrációs programok megvalósításával és a szakpolitikával történő kapcsolattartással. A szövetség szakmai programjait az állami költségvetés jogszabály alapján támogatja. Az ÉTA elnökségének Cseh Kornélné, a Sérültekért Alapítvány vezetője is tagja. (Fotó: HTV)