Az október különösen sok programot jelentett az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesületénél.

A hónap elején hat tagtársunk és a kézműves szakkör tagjai is kiállították az alkotásaikat a Barátság Kulturális Központ által szervezett Nyugdíjasok Hete alkalmából.

 

A havi klubnapunk bevezetéseként megkoszorúztuk dr.Hága László emléktábláját a róla elnevezett utcában, majd szemtanúk emlékeztek az 1968. október 16.-i tragikus eseményre. Az AV-2 üzemben történt robbanásban tizenhat munkatársunk megsérült, közülük nyolcan: Halász László,dr. Hága László, Márki János, Mészáros Sándor, Molnár Ferenc, Pozsonyi János, Tanu Jenőné és Vörösmarty Lajos belehaltak égési sérüléseikbe.

 

Az emlékezők között volt dr. Simon Pál, a DKV akkori igazgatója, aki kiemelte a tragédia utáni összefogás és emberi szolidaritás szerepét. Dr. Katona János volt üzemvezető videóinterjújában tényszerűen ismertette a negyvenhat évvel ezelőtt történteket. Ő is azt hangsúlyozta, hogy a munkatársak és vezetők támogatása kellett a tragédia feldolgozásához és a munka folytatásához. A megszólaló egykori üzemi dolgozók ennyi év elteltével is időnként a könnyeikkel küzdöttek, amikor felidézték a szörnyű emlékeket, és az elvesztett kollégáikat.

 

A megható, de egyben felemelő emlékezés után előadást hallhattunk a Dunai Finomító és a Dunamenti Erőmű főállású üzemi tűzoltóságának, a FER Tűzvédelmi Egyesülésnek a létrehozásáról. Gombor István, a tűzoltóság első igazgatója bemutatta a százhalombattai állami tűzoltóság történetét az 1963-as megalakulástól az 1990-es évek elejéig. Előadása további részében beavatta a hallgatóságot azokba az újszerű feladatokba, amelyeket akkor hazai példa és előzmények nélkül meg kellett oldani. Ezek közé tartozott az új iparágra szabott tűzoltási taktika kidolgozása, a személyzet speciális felkészítése és a korszerű járművek, technikai eszközök beszerzése.

 

Pogány Gyula a MOL Feldolgozási és Kereskedelmi Ágazat tűzvédelemért felelős akkori vezetője ismertette azokat a dilemmákat, jogi, szervezeti és szakmai hátteret, amelyek a Finomító és az Erőmű akkori vezetőit foglalkoztatták, és végül a közös üzemi tűzoltóság megalakítására késztették.

 

Pimper László a FER Tűzoltóság jelenlegi vezetője pedig arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az általa irányított szervezet mára az ország egész területén ellátja a MOL Csoport tűzvédelmét Százhalombattától Tiszaújvárosig, Algyőtől Zalaegerszegig. A tűzoltáson, a műszaki és személyi mentésen kívül sokoldalú szolgáltatásokat nyújtanak a tulajdonosnak, mint például a tűzoltó készülékek és tűzivízforrások ellenőrzése és karbantartása.

 

Október utolsó napján tagságunk a Dunai Finomító Színháztermében találkozott volt cégünk vezető szakembereivel a már hagyományos MOL-OMNYE Műszaki Nap alkalmából. Egyúttal ezen a napon került sor az éves közgyűlésünkre is.

 

Sziva Miklós MOL Üzemeltetés vezető megnyitójában elmondta, hogy büszkék az elődeikre, ezért is tartja fontosnak az OMNYE létrejöttét és működését. Hangsúlyozta, hogy 2007 óta nem épült új üzem a finomítóban, ehelyett a hatékonyság és a biztonság növelése került a munkájuk középpontjába. Ez a gondolat ezután végigvonult valamennyi további előadáson.

 

Tóth László a technológiai folyamatfejlesztés vezetője ismertette a finomító fejlesztéseinek történetét a Katalitikus Krakk üzemtől kezdve napjainkig. A beruházások eredményeképpen a profit és a fehéráru (benzin, gázolaj) hozam jelentősen megnőtt. Lecsökkent a termékek kéntartalma, ezáltal csökkent a környezetszennyezés. A 2008-ban bekövetkezett világgazdasági válság és a kőolajpiaci változások a MOL Rt-t is válaszút elé állították. A működőképesség, a pénzügyi likviditás megőrzése került középpontba, leállítottak folyamatban levő beruházásokat és az új projektekkel szemben szigorúbb szabályokat alkalmaztak. Hasonló tendenciák jellemzik egész Európa olajiparát, amelyben stagnálás van. A piaci növekedés, a finomító építés áttevődött Észak-Amerikára és Ázsiára.

 

Kontinensünkön a korábbi száz finomítóból tizenötöt már bezártak, és ez a tendencia folytatódik. A MOL legfőbb célja ebben a helyzetben a termék-előállítási költségek csökkentése és a termékstruktúra átalakítása a nagyobb gázolaj termelés irányába. Ugyanakkor a fejlesztések hét éve tartó hiánya tovább nem tartható, új technológiákra, üzemi kapacitásnövelésekre van szükség.

 

Szirmai László a MOL Magyarország Minőségellenőrzési vezetője nagy érdeklődést kiváltó előadásában bemutatta, hogy az elmúlt években mekkorát változott a hagyományos minőségellenőrzés szerepe a társaságnál. A napi laboratóriumi elemzések elvégzése mellett trendeket, folyamatokat értékelnek, megállapításaikat visszacsatolják a tervezés, termékfejlesztés, a technológiai üzemvitel folyamataiba. Előtérbe került a nagyszámú mérési eredményt feldolgozó, rendszerező munka, amellyel támogatják a termelés, a logisztika, a kereskedelem működését. Példaként elhangzott, hogy a finomítónál 2008 és 2014 között tíz százalékkal nőtt a fehéráruk kihozatala, a tárolótelepeken pedig az évenkénti minőségi hibák száma 74-ről 14-re csökkent.

 

A nap utolsó szakmai előadásában a desztillációs üzemi blokk fiatal vezető munkatársai ismertették a 2013-tól bevezetett új működési modellt. Ennek lényege, hogy az üzemek irányítását egy termelési, technológiai és karbantartási vezetőből álló háromfős team végzi. Ez a munkacsoport szoros együttműködésben, nagy önállóságot élvezve dolgozik. Szoros napi kapcsolatot tartanak, a felmerülő problémák megoldásában munkájukat más szakterületek felelősei (mint például az EBK) támogatják. Az üzemekkel kapcsolatos minden adatot nyilvántartanak, feldolgoznak és azokról havonta részletes beszámolót készítenek a finomító magasabb vezetőiből álló munkacsoportnak.

 

A szakmai nap nagyon hasznos volt nekünk, egykori MOL-osoknak, hiszen olyan fejlődést tapasztaltunk, amelyet annak idején el se tudtunk volna képzelni. Megnyugtató volt számunkra a fiatal szakemberek, utódaink felkészültsége, az, hogy láthatóan "jó kezekben van" a finomító mai működtetése.

 

Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete