Gyakran ismételt kérdések a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati választással összefüggésben
2014-09-19 -
I. Helyi önkormányzati választás
 
Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket?
A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve a korábbi négy év helyett már öt évre választjuk.
 
Kik jogosultak részt venni a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán?
Magyarország Alaptörvénye alapján minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgárt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen (ez az úgynevezett aktív választójog). Részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is.
A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) a magyar állampolgárokat és a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgárokat illeti meg.
Nincs választójoga annak, akit a bíróság a választójogból kizárt bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt, vagy kiskorú.
 
Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson?
Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.
 
Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár indulhat-e jelöltként az önkormányzati választáson?
Igen, amennyiben regisztrált és szerepel a központi névjegyzékben.
 
A magyarországi lakcímmel rendelkező EU-s állampolgároknak kell-e regisztrálniuk, ha részt akarnak venni (választópolgárként vagy jelöltként) az önkormányzati választáson?
A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgároknak nem kell regisztrálniuk, automatikusan felkerülnek a névjegyzékbe.
 
Szükséges-e az adott településen lakóhellyel rendelkezni a jelöltté váláshoz?
Nem, a választópolgár bármely választókerületben választható, nem kell azon a településen laknia, ahol önkormányzati képviselővé, polgármesterré jelölik.
 
Mit értünk választókerület alatt az önkormányzati választás alkalmával?
Választókerület:
• a polgármester választása tekintetében a teljes település,
• a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület (egy településen belül több),
• a megyei közgyűlés tagjai választásának tekintetében a megye, de a megyei jogú városok nélkül.
 
Mi a szavazókör?
A legkisebb választási területi egység, amely az ugyanazon szavazóhelyiségben szavazó választópolgárok lakcímeinek területét öleli fel. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1500 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok leadhatják szavazataikat. Ennek címét az értesítő is tartalmazza. Minden településen legalább egy szavazókör akadálymentesített.
 
Mely szervezetek lehetnek jelölő szervezetek?
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett pártok, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezetek.
 
Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a 10 000-nél több lakosú településeken?
A 10 ezernél több lakosú településen a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz.
A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. A kompenzációs listák a kapott töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot.
 
Hány képviselői mandátum osztható ki a 10 000-nél több lakosú településeken?
Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:
• 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum,
• 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum,
• 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum,
• 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum.
Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
(Százhalombattán 8 képviselő egyéni választókerületből, míg 3 képviselő kompenzációs listáról jut mandátumhoz.)
 
Mikor állíthat egy jelölő szervezet kompenzációs listát?
A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított.
(Százhalombattán 7 jelölő szervezet kompenzációs listáját vette nyilvántartásba a Helyi Választási Bizottság.)
 
Hogyan választjuk a megyei közgyűlés tagjait?
A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet.
 
Mikor állíthat egy jelölő szervezet megyei listát?
Az a jelölő szervezet állíthat megyei listát, amely a megyében élő választópolgárok (ide nem értve a megyei jogú város választópolgárait) 0,5 százalékának ajánlását összegyűjtötte.
 
Hány tagúak a megyei közgyűlések?
A megyei közgyűlés tagjainak száma
• 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,
• 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő,
• 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő.
 
Van-e bejutási küszöb a megyei listák esetében?
Igen, a parlamenti választáshoz hasonlóan a bejutási küszöb az egyedül induló jelölőszervetek esetében 5%, két jelölőszervezet közös indulása esetén 10%, kettőnél több jelölőszervezet közös indulása esetén 15%.
 
Hogyan választjuk a polgármestert?
A polgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják. Érvényesen szavazni kizárólag egy jelöltre lehet. Polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
 
Egy szavazólapon érvényesen hány szavazatot lehet leadni?
A szavazólapon érvényesen csak egy szavazatot lehet leadni. Szavazni két, egymást metsző vonallal lehet (pl. X vagy +).
 
Mikor vannak nyitva a szavazóhelyiségek?
Szavazni a szavazás napján (október 12-én) 6 órától 19 óráig lehet.
 
Milyen feltételekkel tudok szavazni?
A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját. A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt aláírással igazolja.
 
Fogyatékossággal élek. Milyen segítséget kaphatok?
A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:
• Braille-írással készült értesítő megküldése,
• könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,
• Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,
• akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.
A választás kitűzése után kérhet mozgóurnát.
A szavazólap kitöltésében segítheti az Ön által választott segítő, vagy ha ilyen személy nincs jelen, akkor a szavazatszámláló bizottság két tagja.
 
Ki igényelhet mozgóurnát, és hogyan?
Azok a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok, akik:
• mozgásukban egészségi állapotuk (illetve fogyatékosságuk) miatt,
• vagy fogvatartásuk miatt akadályozottak.
Aki a mozgóurnát más indokkal (pl. kényelmi szempontok miatt) kéri, annak a kérését a helyi választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság elutasítja.
Mozgóurnát október 10-én 16 óráig a helyi választási irodától (Százhalombatta, Szent István tér 3., 23-542-199) a szavazás napján (október 12-én 15 óráig) pedig attól a szavazatszámláló bizottságtól lehet igényelni, ahol a választópolgár a névjegyzékben szerepel.
Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazókörben "hagyományos módon" nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával!
Mozgóurnát személyesen (a polgármesteri hivatalokban működő választási irodákban), levélben, ill. online lehet igényelni. A mozgóurnát csak olyan címre lehet kérni, amely ugyanazon szavazókörben található, ahol a választópolgár lakik.
 
Lehet-e levélben vagy meghatalmazással szavazni?
Nem. Szavazni kizárólag személyesen lehet.
 
Ha a szavazás napján nem a lakóhelyemen tartózkodom, hogyan tudok szavazni?
Az önkormányzati választáson mindenki csak a saját lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat. Aki azonban a lakóhelye mellett bejelentett tartózkodási hellyel (korábbi nevén ideiglenes lakcím) is rendelkezik, választhat, hogy melyik település önkormányzatának megválasztásában szeretne részt venni. Ha úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén akar szavazni, akkor kérheti átjelentkezését a lakcíme szerinti választási irodától. Átjelentkezni október 10-én 16 óráig kizárólag a választás kitűzését megelőzően legalább harminc nappal (vagyis június 23-ig) létesített tartózkodási helyre lehet azzal a feltétellel, hogy a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.
 
Lehet-e külképviseleten (Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain) szavazni?
Az önkormányzati választás alkalmával a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a külképviseleten való szavazást.
 
Mikor kezdődik a kampány? Van kampánycsend?
A hivatalos kampány augusztus 23-án kezdődött és a szavazás napján (október 12.) 19 óráig tart. Kampánycsend az országgyűlési és az európai parlamenti választáshoz hasonlóan nem lesz.
 
Nemzetiségi önkormányzati választás
 
Melyik a 13 nemzetiség?
A 13 nemzetiség a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
 
Milyen feltételekkel szavazhatok a nemzetiségi listára?
A választópolgárok szeptember 26-ig vetethetik fel magukat a nemzetiségi névjegyzékbe. Aki nem veteti fel magát a nemzetiségi névjegyzékbe, az nem szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán, és nem is indulhat jelöltként.
 
Hogyan lehet nemzetiségiként regisztrálni?
Regisztrálni személyesen vagy levélben a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban működő helyi választási irodában, illetve online módon lehet.
 
A magyarországi lakcímmel rendelkező EU-s állampolgárok, bevándoroltak, letelepedettek, menekültek részt vehetnek a nemzetiségi önkormányzati választáson?
Igen, amennyiben nemzetiségiként regisztrálnak. A bevándoroltak, letelepedettek, menekültek azonban nem indulhatnak jelöltként.
 
Mely településeken tűzték ki a települési nemzetiségi önkormányzati választást?
Települési nemzetiségi önkormányzati választást ott lehetett kitűzni, ahol a legfrissebb (2011-es) népszámlálás során legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.
 
Ez azt jelenti, hogy mindenhol lesz nemzetiségi szavazás, ahol legalább 25 nemzetiségiként regisztrált választópolgár van?
Nem feltétlenül, csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol legalább annyi jelölt indul, mint a megválasztható képviselők száma (három vagy négy).
(Százhalombattán 3 települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására kerül sor: görög, román, szerb.)
 
A települési nemzetiségi önkormányzati választáson csak az indulhat jelöltként, aki az adott településen lakik?
Nincs ilyen kötöttség.
 
Hány évre választják a nemzetiségi önkormányzatokat?
A korábbiaktól eltérően a nemzetiségi önkormányzatokat öt évre választják.
 
Hogyan működik a helyi, területi és országos nemzetiségi választás?
Az októberi 12-i nemzetiségi választások újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. A települési nemzetiségi önkormányzatokhoz hasonlóan már a megyei/fővárosi és az országos nemzetiségi önkormányzatokat is közvetlenül választják, vagyis megszűnik a korábbi elektori rendszer.
A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol – mivel nem vallották magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak – a települési választást nem lehet kitűzni.
 
Hány tagúak a települési nemzetiségi önkormányzatok?
A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma
• három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján (július 29-én) a településen kevesebb, mint száz fő,
• négy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján (július 29-én) a településen legalább száz fő.
(Százhalombattán 3 fős települési nemzetiségi önkormányzatok jöhetnek létre.)
 
Hány tagúak a megyei nemzetiségi önkormányzatok?
Hét főből állnak a megyei nemzetiségi önkormányzatok.
 
Hány tagúak az országos nemzetiségi önkormányzatok?
Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma
• tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer (vagyis ilyen a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovén és az ukrán országos önkormányzat),
• huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötezer (vagyis ilyen a horvát és a szlovák országos önkormányzat),
• harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint tízezer,
• harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint huszonötezer (vagyis ilyen a német országos önkormányzat),
• negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer (vagyis ilyen a roma országos önkormányzat).
 
Hol lehet szavazni a nemzetiségi önkormányzatokra?
A szavazókör pontos címét a megküldött értesítő tartalmazza.
Ahol legalább egy nemzetiség települési önkormányzati választását kitűzték, ott egy külön létrehozott nemzetiségi szavazóhelyiségben lehet szavazni. Ahol a településen nem tűztek ki települési nemzetiségi önkormányzati választást, ott a helyi választási bizottság előtt lehet szavazni a területi (megyei, fővárosi), illetve országos nemzetiségi önkormányzatokra.
(Százhalombattán a nemzetiségi szavazóhelyiség a Pitypangos Óvodában (Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 12.) lesz kialakítva.)
 
Milyen nyelven készül a nemzetiségi szavazólap?
A szavazólap két nyelven készül: magyarul és az adott nemzetiség nyelvén.
 
A nemzetiségi választópolgár hány jelöltre szavazhat?
A nemzetiségi választópolgár a települési önkormányzati választáson legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi képviselő a településen választható (három vagy négy, a regisztrált nemzetiségi választópolgárok számától függően).
(Százhalombattán legfeljebb 3 jelöltre lehet érvényesen szavazni.)
A területi, ill. országos nemzetiségi önkormányzati választáson érvényesen egy listára lehet szavazni.
 
Van-e bejutási küszöb a nemzetiségi listák esetében?
Igen, a parlamenti választáshoz hasonlóan a bejutási küszöb az egyedül induló jelölőszervetek esetében 5%, két jelölőszervezet közös indulása esetén 10%, kettőnél több jelölőszervezet közös indulása esetén 15%.
 
Lehet-e levélben vagy meghatalmazással szavazni?
Nem. Szavazni kizárólag személyesen lehet.
 
Lehet-e külképviseleten (Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain) szavazni?
A nemzetiségi önkormányzati választás alkalmával a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a külképviseleten való szavazást.
 
Ha a szavazás napján nem a lakóhelyemen tartózkodom, hogyan tudok szavazni?
A nemzetiségi önkormányzati választáson mindenki csak a saját lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat. Aki azonban a lakóhelye mellett bejelentett tartózkodási hellyel (korábbi nevén ideiglenes lakcím) is rendelkezik, az választhat, hogy melyik településen szeretne részt venni a választáson. Ha úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén akar szavazni, akkor kérheti átjelentkezését a lakcíme szerinti választási irodától. Átjelentkezni október 10. 16 óráig kizárólag a választás kitűzését megelőzően legalább harminc nappal (vagyis június 23-ig) létesített tartózkodási helyre lehet azzal a feltétellel, hogy a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart. Az átjelentkezés a nemzetiségi választásra a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására együtt történik.