A vállalat képviselői néhány hete hivatalosan is bejelentették, hogy a MET Power AG megvásárolta a Dunamenti Erőmű többségi tulajdonrészét, amelynek köszönhetően ismét biztosítottá vált a nagyüzem stabil működése.
Mint ismert, korábban a francia GDF-Suez cégcsoport birtokolta a részvények közel 74 százalékát, míg a maradék 25 az MVM Zrt., a többi pedig kisbefektetők kezében volt. A tulajdoni hányad meghatározó része - 74,8 százalék - nagyon intenzív tárgyalási periódus végén került a svájci központú, nemzetközi profillal rendelkező kereskedőházhoz, amely aktív nagykereskedelmi szereplője az európai gázpiacnak, a kiskereskedelemben pedig Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Horvátországban számottevő a jelenléte.
Lehőcz Balázs, a cég képviselője elmondta: a MET Csoport áram- és gázkereskedelemmel foglalkozik, Magyarországon alapították 2007-ben, a MOL energiakereskedőjeként. Mára piaci tevékenysége függetlenedett a MOL-tól, közepes méretű európai céggé nőtte ki magát, amely nyolc országban van jelen összesen tizennyolc vállalattal.
A tulajdonosváltást hónapokig tartó kritikus időszak előzte meg a Dunamentinél. 2013 elején reorganizációs programot indított a vállalatnál a tulajdonos. Ennek lényege a költségek csökkentése mellett a rugalmasabb, piacvezérelt termelésre történő átállás és az áramtermeléstől független hőtermelés feltételeinek megteremtése volt. Szeptemberre azonban válságosra fordult a pénzügyi helyzet, aminek következtében Párizsban új döntés született: ha nem találnak másik befektetőt, hosszabb üzemszünet következett volna az erőmű életében. A MET Csoporttal novemberben kezdődtek el a tárgyalások.
Az elhúzódó krízist nagyon leegyszerűsítve a drága gáz és az olcsó áram okozta. 2013-ban hosszú távú gázszerződések és kötelező lehívások kötötték gúzsba a vállalatot beszerzési oldalról, ami szinte lehetetlenné tette, hogy versenyre keljenek a főként Németországban előállított, támogatott zöld energiával, illetve azzal a mintegy 40 kereskedővel, akik olcsó árammal árasztották el az immár teljességgel felszabadított árampiacot. Magyarországot jelentős mennyiségben ma is külföldön előállított áram tartja mozgásban, a Dunamentinél azonban most abban bíznak, hogy a reorganizációnak és az új tulajdonossal történő "egyedi együttműködésnek" köszönhetően újból lesz beleszólásuk ebbe a versenybe. Jászberényi Zoltán szerint sehol a világon nem jellemző, hogy az áram termelője és értékesítője "egy házban lakjon". Ezt nevezi "egyedi együttműködésnek", amiben jelentős potenciált lát. Lehőcz Balázs úgy foglalta össze a kontraktus előnyeit, hogy a korábbi tulajdonos műszakilag jó gazdája volt a Dunamentinek, amit kiválóan bizonyít, hogy nagyon rövid felkészülési idő alatt sikerült gond nélkül újraindítani a termelést. A MET Csoport filozófiája azonban jobban tudja majd szolgálni Dunamenti Erőmű üzleti érdekeit. A MET ugyanis kisebb, de ezzel együtt hatékonyabb, dinamikusabb vállalatcsoport, amely gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodást tesz lehetővé a mindenkori piachoz. Az egyszerűbb és dinamikusabb döntési folyamatok segítik a rövid- és középtávú gazdasági sikereket, amely reményeik szerint hosszú távon is biztosítani fogja az erőmű működőképességét.
A tavalyi évben végrehajtott reorganizáció során véglegesen leállították az úgynevezett F turbinákat, vagyis a nyílt ciklusú, 32 százalékos hatékonyságú, magas széndioxid-kibocsátással termelő blokkokat. Ezek már nem piacképesek Európában, 2012 végén pedig egyébként is lejárt az üzemidejük. Jászberényi Zoltán hangsúlyozta, hogy az újabb típusú, kombinált ciklusú, nagy hatásfokú, alacsony károsanyag-kibocsátású termelőegységeik versenyképességében megbíznak, különösen akkor, ha sikerül kedvezőbb feltételek mellett tüzelőanyaghoz jutniuk.
2012-ben még nem tudott hőt termelni a Dunamenti, ha álltak az áramtermelő blokkok, felkészült műszaki szakembereinek hála azonban megoldották ezt a problémát. 2013-ban két forróvizes kazánt építettek, aminek köszönhetően akkor is képesek gőztermelésre, ha állnak az áramtermelő turbinák. Ennek a város távhőellátása szempontjából is óriási a jelentősége.
Mindemellett a tavalyi év legfontosabb feladata az volt, hogy átalakítsák a nagyüzem működését, méghozzá oly módon, hogy abban egy új gazdasági partner értéket lásson. A műszaki, technikai, pénzügyi intézkedések mellett a létszámleépítésről is dönteni kellett.
Az eredeti elképzelés szerint ez öt lépcsőben közel 138 munkavállaló elbocsátását jelentette volna, végül azonban az új tulajdonossal történő tárgyalások előre haladásával és a GDF-Suez támogatásával a leépítés utolsó hullámára nem került sor. A műszaki állomány megmaradt, de a nagyüzem súlyos árat fizetett a recesszióért, hiszen összességében közel 110 fővel csökkent a létszám.
Lehőcz Balázs elmondta, a MET-nél régóta tervezték, hogy elköteleződjenek valamely eszköz mellett, és az is része volt az elképzeléseknek, hogy Magyarországon kerüljön sor erre a befektetésre. A Dunamentiben rugalmas termelési szerkezete miatt sok lehetőséget látnak, rengeteg tárgyalás, egyeztetés előzte meg a végleges döntést.
Jászberényi Zoltán hozzátette: hasonló mértékű változás utoljára az 1995-ös privatizációkor zajlott le a Dunamentinél. A tulajdonosváltás előkészítése valóban hatalmas munka volt minden résztvevő számára. Versenyt futottak az idővel, hiszen a finanszírozó bankok garanciákat vártak. Igaz, 2013 elejétől már dinamikusabban tudott a Dunamenti szerződéseket kötni, voltak pozitív jelek, amelyekkel sikerült tompítani a finanszírozók türelmetlenségét, de a február 5-i közgyűlésen este 10-kor még nem tudták, miről tájékoztassák a részvényeseket. "Ha nincs meg a felekben a megfelelő elköteleződés, ma nem ilyen hangulatban beszélgetnének a Dunamentiről" – fogalmazott a vezérigazgató.
Lehőcz Balázs kiemelte: alapvető céljuk, hogy a Dunamentii egy vagy akár két blokkal áramot termeljen, és szeretnék, ha újból bekapcsolódna a szabályozási piacba is. Mindkét területen jelentős a verseny, de az üzemeltető és a tulajdonos is úgy látja, van jövője a gázenergiának, és a Dunamenti az egész régióban az egyik legpotensebb gázerőmű. Igaz, a kapacitások nagy része még szabad, de optimisták és elhivatottak, bíznak benne, hogy a következő fél-egy évben sikerül úgy működtetni a nagyüzemet, hogy középtávon megfelelően kihasznált és nyereséges legyen.
Kérdésre válaszolva a szakember azt is elmondta: nem zárja ki a lehetőségét, hogy a MOL Dunai Finomító közvetlenül vásárolja tőlük az áramot, de ez egyelőre nem szerepel napirenden. A korábbi, szinergiákon alapuló együttműködést azonban mindenképp szeretnék helyreállítani. Az előzetes egyeztetések alapján úgy tűnik, erre maximálisan nyitott a partnerük.
A Dunamenti Erőmű beépült kapacitása három kombinált ciklusú gáztüzelésű erőműi blokk, amely 860 MW áram-, illetve hőtermelést tesz lehetővé. Ehhez párosul a hatalmas segédüzemi berendezési technológia, amelynek egy részét a MOL jelenleg is igénybe veszi, a vízkivételi mű és a lágyvízüzem is szállít a finomítóba.
A szakemberek nem utolsó sorban említik a kapacitások között a hatalmas, közel 140 hektáros ipari területet, amely az energiatermelés mellett nagyon sok egyéb ipari tevékenység számára is alkalmas lehet.
A tulajdonos MET Csoport és a cégvezetés is úgy látja, a jövőben komoly sikereket érhetnek el, ha nem csak erőműként, hanem kiváló infrastruktúrával rendelkező, hatalmas ipari területként is gondolnak a Dunamentire, amely olyan közlekedési útvonalak kereszteződésében fekszik, mint az M7-es és M6-os autópálya, a Duna, sőt, vasúti kapcsolattal is rendelkezik. Hogy elképzeléseik reálisak, azt jelzi, hogy a közelmúltban az ország legnagyobb szállítmányozó cége vásárolt telephelyet a Dunamenti területén, és újra használatba vette a hosszú ideje "parlagon heverő" ipari vágányt.
Ha az erőmű úgy működne, mint egy ipari park és sikerülne új befektetőket vonzania a városba, az az itt élők számára is előnyös lenne. A vállalat, miként eddig, továbbra is kiemelten fontosnak tartja a társadalmi szerepvállalást. Számítanak az önkormányzat támogatására, és úgy gondolják, a közös érdekek mentén, csakis együtt lehetnek sikeresek.
A jelenlegi, közel 110 fős alkalmazotti állományt már nem szeretnék tovább csökkenteni, marad a műszaki, karbantartó, üzemeltető gárda, sőt, mivel az üzem újra a saját lábára áll, vagyis visszaintegrálják a korábbi tulajdonos által kiszervezett pénzügyi, informatikai, beszerzési funkciókat, valamennyivel nőhet is a létszám. Hogy a kereskedelmi üzletág hogyan fejlődik majd, az még a jövő zenéje. Jászberényi Zoltán hangsúlyozta: nagy előnynek tartja, hogy a kereskedelem és a termelés esetükben együtt alkot stratégiát, amit együtt, közös felelősséggel valósítanak meg.
Mindkét szakember kiemelte: mind a nemzetközi energiapiacon, mind pedig a Dunamenti Erőmű számára lezárult egy korszak, és a változás végleges. Hosszú távon, kiszámítható módon, alaptermelésű erőműként már nem vehet részt a hazai áramtermelésben. A jövő kiszámíthatatlan. Az átalakult piacon csak költséghatékonyan, rugalmasan, a változásokra fogékony, innovatív módon lehet megmaradni, és a most lezajlott tulajdonosváltás ebbe az irányba mutat.
Jászberényi Zoltán úgy összegzett: azt szeretné, ha három év múlva gazdaságosan működő, nyereségesen termelő erőműről számolhatna be a százhalombattaiaknak.