Két éve a "Felfedező kertjével" aranyozott ezüst díjat nyertek a Chelsea Flower Show-n. Anna fejében már akkor körvonalazódni kezdett az idei ötlet, amit egy diákkori, zempléni kirándulás emléke ihletett. A legenda szerint egy elhagyott kunyhóban alussza örök álmát egy erdész, aki soha, még halálában sem hagyta el az erdőt. Anna elképzelte a természettel harmóniában élő erdei ember életét, amely során a környezetét a lehető legkisebb mértékben zavarva elégítette ki élelmiszerigényét, alakította ki életterét. Ez a történet adta azt a keretet, amiben megmutatható, hogyan lehet a táj adottságaihoz leginkább igazodó kertet kialakítani. A másik üzenete a kompozíciónak, felidézni az erdő-kert nevű agrártechnológiai módszert, aminek lényege, kis termőterületen minél nagyobb és változatosabb terméshozam elérése. Erre a gyökérszinttől a lombkoronáig található, hét különböző termőréteg ad lehetőséget: a föld alatt növő zöldségektől, a teát és bogyósgyümölcsöket adó bokrokon át, a fák terméséig. Erdőben járva érdemes erre felfigyelni! A növényeket úgy kell egymáshoz rendelni, hogy "működésükkel" támogassák egymást, pl. nitrogén-megkötő fajtákat telepíteni a gyümölcsfák mellé.

 

A kiállításon megépített hatszor négy méteres területen összesen 110 különböző, legnagyobbrészt ehető vagy más szempontból hasznos növény kapott helyet. A kunyhó előtt – a tabajdi (Fejér megye) mezítlábas park által inspirált – vadgesztenyéből, makkból és mandulából rakott ösvény is kanyargott.

Mindezt aprólékos munka előzte meg. Anna nem csak a kertet rajzolta meg, hanem Bela Sylvicolat – azaz "Erdőben lakó Bélát" – is, aki Hagridra hasonlított a Harry Potterből. Többségében kert- és tájépítőkből álló csapatával magról nevelgetni kezdték a megálmodott növények egy részét az egyetem üvegházában. Hol kivitték őket a napfényre, hol visszavitték, attól függően, hogy gyorsítani vagy lassítani akarták fejlődésüket, például virágzásukat. És közben remélték, hogy találnak szponzort a teljes terv megvalósításához. 2013-ban a skótfenyőt (Pinus sylvestris) az ország hivatalos fájává nyilvánították. Anna öt darabot helyezett el ebből a fajtából a kertben, és a kunyhó is skótfenyő rönkökből épült fel. A Skót Erdészeti Bizottság felkarolta az ötletet, cserébe azt kérte, a kertet építsék fel két héttel később, az általuk szervezett kiállításon is.

 

Az egész Angliára jellemző kifinomult kertkultúra különösen érvényes a skótokra. A "civil" lakosság latin nevén emlegeti a növényeket, a híres kert-dizájnereket sztárként ünneplik, a vásárokat, kiállításokat óriási médiaérdeklődés kíséri, a politikusok is lelkesen pózolnak a különböző díszkertekben. A környezetvédelmi miniszter például kipróbálta az "Erdész kunyhója" előtt kanyargó mezítlábas ösvényt. Anna is ezen lépdelve adott interjút a kilátogató BBC stábnak. A kiállítás végén, aki teheti, a bontott installációkból vásárol. A két éve felállított "felfedező kertje" elemei jelenleg feltehetően skót birtokokat gazdagítanak.

 

Angliában az egyik legnagyobb iparág a növénykereskedelem. De vajon mik a tervei a magyar lánynak? "Még nem néztem körül a hazai piacon. Szívesen tanítanám itthon a Skóciában tanult metódust, tartanék növényismereti foglalkozásokat kisgyerekeknek. Hosszabb távon, szeretnék egy céget, amivel olyan szolgáltatásokat nyújthatok, amiket kint tanultam. Szeretném megreformálni a magyar kert-kultúrát, elterjeszteni egy fenntarthatóbb kertformát."

 

Addig is további versenyekre pályázik Skóciában. Egyik ötlete egy kis barokkos, nőies teakert, a másik, a jóval nagyobb volumenű "Zeneszerző elméje" című nagykert, ami közepén zenepavilonnal, kanyargó rézcsövekkel és vízzel muzsikálni is fog tudni. Utóbbival egy olyan versenyen pályázik, ahol a beküldött tervekből választják ki azt a tízet, amik közül televíziós vetélkedőn dől majd el, ki nyeri a megépítés jogát, lehetőségét jövő májusban.