A csapat tavasszal több bejárást is tartott, mire rábukkant a legalkalmasabb helyszínre: a dombok között megbúvó kis falu melletti tisztásra. A hely adottságai megfeleltek egy közel száz fős tábor kialakítására, hiszen hátul a magas löszfal, oldalról pedig a sűrű aljnövényzettel borított erdő biztosított megfelelő védelmet. Már csak egy nyitott út maradt, melyet ideiglenesen a saját maguk által készített kerítéssel és kapuval zártak le a táborlakók.

 

De hogyan képzeljük el a tábori életet, milyen programokra, játékokra van lehetőség az erdő mélyén? - erről mesélt a tábor vezetője Mikulásik Gábor. "Az első őrsök (természetesen a már rutinosabb, több tábort is megjárt nagyok) két-három nappal korábban érkeztek meg a helyszínre és alakították ki a legfontosabb építményeket, így a konyha és az élelmiszer tárolására szolgáló sátrat, a WC-ket, valamint egy közösségi teret is, ahová rossz idő esetén azonnal be lehet húzódni. Az építményekhez szükséges anyagokat és eszközöket, valamint a csomagokat teherautó szállította a helyszínre, majd a gyerekek is megérkeztek busszal. Ekkor került kialakításra a tábor véglegesen, a szálláshelyek, a tusolók (melyhez még a meleg vizet is megoldották) és egyéb sátrak felépítése. Ez az első próbatétel is, az évközben tanult kötözési-csomózási technikákat most van alkalmuk gyakorlatban is kipróbálni a cserkész palántáknak. És ha valami nem sikerül, akkor lehet, hogy összedől a sátor, és kezdhetnek mindent elölről. A tíz őrs forgószínpad-szerűen teljesített különböző szolgálatot, így mindenki sorra került és kipróbálhatta a főzés fortélyait, a takarítás fontosságát, vagy az éjjeli őrség izgalmait. Az idei tábor is egy szimbolikus keret (mesekeret) alapján épült fel, ehhez kapcsolódtak a feladatok is. Például "Tintin és kutyája" különböző kalandokba keverednek. Természetesen a mesebeli szereplőket a lelkes kis cserkészek személyesítették meg, és élték át a különböző eseményeket. Ezek során megkeresték "Szent László hermáját" a közeli Szadai vár "kincseskamrájában", és az abban talált térkép segítségével kutatták fel a további elrejtett kincseket. Bár közben az ellenséges csapatok, a gonoszak is tevékenykedtek, akadályozva a feladatok végrehajtását, de a végén minden jóra fordult, előkerültek a "kincsek" és a gonoszak is elnyerték büntetésüket, sőt jó útra tértek. A kincsvadászaton túl volt még számháború, sportnap, kézművesnap, valamint Terény község jellegzetes épületeit is megnézték, hiszen itt szinte minden házban más és más bemutatók tekinthetők meg. Van jellegzetes palócház, asztalos műhely, csipkemúzeum, lekvárium, ízek háza, muzsika háza és cukorház, valamint egy különleges harangláb is. Idén a hittanosokkal egy időben és egy helyszínre szervezték a tábort - bár ők a faluban voltak elszállásolva - így az ott résztvevő diákok a cserkészéletbe is betekinthettek több közös program során. Majd egy viszontlátogatás keretében a lelki-napon a cserkészek elmélkedhettek együtt velük. Természetes közösen vettek részt a vasárnapi misén is. Mikulásik Gábor táborvezető felemelő élményként emlékszik vissza arra az alkalomra, amikor a kis falusi templom megtelt a közel száz fiatallal, és a helyi, népviseletbe öltözött lakosokkal együtt hallgatták a liturgiát. A tíz nap persze hamar elrepült. A tábortűz mellett került sor a próbák után járó elismerések, jelvények kiosztására. Az élményekben gazdag táborozás egész évre emlékeket és tanulási lehetőséget ad a fiatalok számára, hiszen mindig van, amit még jobban lehetne csinálni. És jövőre – ha minden a reményeik szerint alakul – a lengyel cserkészeknél vendégeskedik a teljes százhalombattai cserkészcsapat.