Az összejövetelen részt vett a képviselő-testület több tagja, valamint Bóna Zoltán országgyűlési képviselő is. Mint mondta, a Hősök Napját hivatalosan 2001 óta ünnepeljük. Az életüket áldozók vagy kockáztatók jelentős szerepet vállaltak az ország történelmében, és fontos, hogy ne feledkezzünk meg róluk.

 

A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A rendszerváltás után Százhalombattán először a pártok, később a Vitézi Rend szervezte az eseményt, idén első alkalommal a KÉSZ vállalta magára a feladatot. A kampánycsend miatt rendhagyó módon, nem szabadtéren zajlott a megemlékezés, és igyekeztek nem általában tisztelegni a hősök előtt, hanem konkrét személyek emlékét felidézni.

 

Németh István három katonának a hőstetteiről beszélt. Vitéz Mikecz Kálmán huszárőrnagy a második világháborúban a történelem utolsó huszárrohamát hajtotta végre. Kiss József repülő törzsőrmester a levegő lovagja, akit lovagias harcmodora következtében az ellenséges repülők is meggyászoltak az első világháborúban. Sólyomvári Mihály honvéd, aki végigharcolta az első világháborút, több hőstettet vitt végbe. Később "Mint közlegény a vérmezőkön" címmel könyvet írt az eseményekről.

 

A katonahősök felidézése után Gátai Tamás elénekelte a Valahol tetőled távol katonadalt, majd Tóth Ernő vette át a szót. Mint mondta, tulajdonképpen mindent nemzeti hőseinknek köszönhetünk, mert nem is létezhetnénk az áldozataik nélkül. Számos történelmi példaképet idézett fel részletesen, méghozzá ezúttal kizárólag nőket Rozgonyiné Szentgyörgyi Cecíliától az egri várvédőkön keresztül az ’56-os forradalom és szabadságharc hősnőiig.

 

A rendezvény Illéssy Mátyás atya imájával fejeződött be.