Egy igazán megérdemelt arany Kazinczy-jelvény története...
2014-04-15 -
Valamikor január végén kezdődött... Megkértem Soós Fanni 7. osztályos tanulót, hogy vegyen részt a Szép Magyar Beszéd verseny kistérségi fordulóján, amelynek időpontja február 12-e volt. Szorgalmas és "szófogadó" diák lévén, Fanni igent mondott a felkérésemre. Elkezdtem keresni a szöveget, ami nem volt egyszerű, hiszen egy egész sor kritériumnak kellett megfelelnie: 20-25 soros, csak eredeti, magyar ? 20-21. századi ? közlő prózai stílusban megírt mű lehetett, amely nem tartalmaz párbeszédet, sem régies, sem tájnyelvi (nyelvjárási), sem kevéssé ismert idegen szavakat. Ily módon esett a választásom Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek című esszégyűjteményére, ennek egy részletét adtam Fanninak.
 
Ezzel elindult egy felfele ívelő folyamat: Fanni megnyerte a kistérségi fordulót Érden és a 7-8. osztályos korosztályban büszkén képviselhette tankerületünket a döntőn. Nagyon örültem a sikerének. A regionális ("félországos") fordulót április 4 – 6-ig Kisújszálláson rendezték meg. Izgatottan vártuk, március végén újra elővettük a Kosztolányi-szöveget és gyakoroltuk, értelmeztük, megbeszéltük.
 
Kisújszálláson 10 megyéből 71 versenyző mérte össze a beszédkészségét és az értelmező / értelmes felolvasás terén szerzett jártasságát. Mindössze tizenhatan kaphattak arany Kazinczy-jelvényt a már kiérdemelt bronz mellé. Nagyon büszke voltam a tanítványomra, igazán megérdemelte!
 
A versenyről és a hozzá kapcsolódó élményekről Fanni számol be részletesen:
"Az első napon, pénteken már finom ebéddel vártak minket és elfoglalhattuk a szállásunkat is. Sajnos nem sok lehetőségünk maradt kipihenni a hosszú út fáradalmait, mert a verseny első fordulója nem sokkal később kezdődött, de így legalább nem volt idő izgulni. A délután folyamán egy megnyitó ünnepélyen vettünk részt, ahol megismerhettük a bírálóbizottság tagjait, valamint meghallgathattuk Dr. Bencédy József tanár úr "Értékek és szépségek a nyelvben, ügyetlenségek a nyelvhasználatban" című előadását, majd ezt közvetlenül követte a verseny első fordulója, ahol a szabadon választott szöveget olvastuk fel. Az első estét táncházzal és váltóversennyel töltöttük, valamint készíthettünk szalmavirágokat is. Másnap reggel az elsők között állhattam a zsűri elé a kötelező szöveggel, ami most Kováts Dániel "Miért jellemkérdés?" című műve volt.
 
A verseny után már felszabadultabban és vidámabban indultunk, hogy megismerjük a város nevezetességeit, valamint a Móricz Zsigmond Gimnázium híres biológiai szertárát. Végül az este folyamán meghallgattuk a Tárkány Művek zenekar koncertjét, ami felejthetetlen élmény volt számunkra. Vasárnap reggel a zsűri tagjai értékelték a versenyzőket, valamint a szövegeket, ismertették a leggyakoribb hibákat, részletesen elmondták, hogy mire kell figyelnünk egy ilyen versenyen és sok jó tanáccsal láttak el minket, biztatva arra, hogy foglalkozzunk a jövőben is az olvasással. Az eredményhirdetés előtt aztán Wacha Imre tanár úr röviden összefoglalta a versenyt, majd kiosztották a jelvényeket, könyvjutalmakat és különdíjakat.
 
Összefoglalva a hétvégét, nagyon jól éreztem magam, nagyon örülök, hogy találkozhattam a magyar nyelvészet legkiemelkedőbb személyeivel (és előttük mutathattam meg a tudásomat), jó volt tudni, hogy hasznosan töltjük az időt, hiszen mi volna fontosabb, mint anyanyelvünk ápolása és megőrzése?"
Végezetül álljon itt Illyés Gyula megállapítása, amely a kötelező szövegben volt olvasható: "Jól beszélni és írni magyarul, ez tehát igazánból: jellemkérdés."
 
Tóth Ágnes magyartanár