Nem titok ez senki előtt, Fazekas István őszinte ember, s hogy az alászállás után erősebben (ahogy a népmese mondja, hétszerte szebben és fiatalabban) is előkerülhet valaki, azt jelezte a rendezvényen megjelent a számos érdeklődő, alkotótárs, szomszéd, rokon, barát felé áradó szeretete.

 

A muzsikát ifjú Csoóri Sándor szolgáltatta, a szerzővel Serfőző Simon József Attila-díjas költő, barát beszélgetett. Szóba kerültek Fazekas versei, drámái, recenziói, fordításai, sőt, zeneszerzői ambíciói is.

Ratkó József családi barátként, később kritikusként meghatározta a már gyermekként verselő Fazekas művészetét, de ennél is fontosabb volt számára, amit Tyukodi nagyapjától tanult, nem a költészetről, hanem úgy általában az életről, vagyis, hogy "A költészet semmi másról nem szólhat, csak a megélt életünkről, a többi szemfényvesztés."

 

Szó szerint megindította Petőfi János vitéze, amit édesapja olvasott fel neki, amikor első osztály végén betegen feküdt, azután harminc évig maradt Petőfi bűvöletében.

 

A dráma felé Ratkó Segítsd a királyt című műve fordította, amelyet ’85-ben mutattak be. Évekig kutatta Kis Károly másfél hónapos királyságának történetét, s közben megértette a magyar közélet megosztottságának gyökerét, a "Hova húzzunk?" dilemmáját, amely sosem egyszerű, mert "csak a gonoszság útja egyenes, a jó szemérmes, toleráns."

 

Az Elvirát, amely az antik görög dráma szerkezetében mutatja be a cigányság jelenkori tragédiáját, egy jószívű, de megpecsételt sorsú takarítónőről mintázta, akit gimnazistaként ismert meg.

 

Fazekas közéletileg maximálisan elkötelezett irodalmár, ami kortárs recenzióiból is kiderül. Egyforma felelősséget érez a tehetséges fiatal (és idősebb) szerzők olvasóknak történő bemutatása, a keresztyén értékek "finom, óvatos" emberekhez közelítése és a kártékony dilettánsok bűnének felmutatása iránt. Mint mondja, nem a magányosok, meg nem értettek szívből jövő vallomásaival van baj, hanem azokkal, akik "hazudnak: élmények, gondolatok nélkül, pusztán magamutogatásból írnak."

 

Fazekas a szellemi összefogás érdekében lapot szerkeszt, gondolkozik, keres-kutat, folyamatosan leltározza a nemzeti értéktárat. Egyebek mellett felhívja a figyelmet rá, hogy ifjabb Csoóri a dudamuzsikában nem véletlenül keverte az Örömóda dallamait a népdalmotívumok közé. Kutatásai szerint ugyanis az magyar dalból született, Kisfaludy Magyar szüreti ének című megzenésített verséből, amelyet a XIX. században gyakran énekeltek.