A helyi ügyvédet eredetileg két társasház - a Bolyai utca 2-8. és a Március 15. utca 2. - lakóközössége kérte fel jogi képviseletre. Mint elmondta, korábban nem foglalkozott társasházi joggal, de megismerve a tényeket, nyilvánvalónak tartotta, hogy a "kölcsönszerződések" nem jöhettek érvényesen létre, mivel egy szerződés szabályos létrejöttéhez a felek egyező akaratnyilvánítása szükséges. A lakóközösségek azonban nem adtak érvényes felhatalmazást az egykori közös képviselőnek. "Túl azon, hogy a kontraktusokhoz hozzácsatolt közgyűlési jegyzőkönyvek egyértelműen hamisak voltak – nyilatkozta dr. Korcsmáros Iván –, az egyiken például olyan lakó került feltüntetésre, aki már évekkel korábban elköltözött, egy másikon pedig olyan, aki elhunyt, de a dokumentumok sokszor formailag sem feleltek meg a törvényi elvárásoknak."

 

A vitatott összegek eltérő mértéke miatt a Március 15. utcai társasház keresetét a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, a Bolyai utcai társasházét pedig a Fővárosi Bírósághoz (később ennek neve Fővárosi Törvényszék lett) kellett benyújtani. "Meglepetésünkre azonban első körben mindkét bíróság azt mondta, hogy nincsen hatáskörük eljárni, mivel a szerződésekben választottbírósági kikötés is szerepel. Ezeket a döntéseket persze megfellebbeztük, hiszen amennyiben az egész szerződés létrejötte a kérdés, akkor természetesen a bennük foglalt választottbírósági kitételek sem élhetnek e szempontból önálló életet" – fogalmazott az ügyvéd.

 

A Március 15. utcai ügyben a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék elfogadta a fellebbezést és érdemben vizsgálandóvá tette a választottbírósági záradék érvényességét. A Bolyai 2-8. esetében azonban a Fővárosi Ítélőtábla a kért jogorvoslatot nem találta alaposnak, és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Központi Választottbírósághoz utalta a peresített vita rendezését. E választottbíróság - egyetértésben a Raiffeisen Bankkal - azt a véleményt alakította ki, hogy amit a közös képviselő aláír, az mindenképpen kötelezi a lakóközösséget, tehát a hitelszerződés érvényesen létrejött és azt teljesíteni kell. A köddé vált pénzeket így legfeljebb a volt közös képviselőn követelhette volna a ház. Az ügyvéd ezt a döntést ismét megtámadta, a Fővárosi Törvényszék azonban elutasította a választottbírósági ítélet érvénytelenítését célzó keresetét.

 

Tovább komplikálta a helyzetet, hogy mindeközben a társasház egy vállalkozóval is perben állt, amely esetben mind első-, mind másodfokon azt mondta ki a Budaörsi Városi Bíróság, majd a Budapest Környéki Törvényszék, hogy a közös képviselők képviseleti joga valóban nem korlátlan.

 

"Három ellentétes bírósági döntéssel a kezünkben a Bolyai 2-8. nevében felülvizsgálati kérelmet terjesztettünk elő a Kúriához, és e legfőbb ítélkező szerv végérvényesen nekünk adott igazat, kimondva, hogy korlátlan képviseleti joga a közös képviselőnek valóban csak az olyan ügyekben van, amelyek beletartoznak a társasház szokásos gazdálkodásába. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállaláshoz szükséges a közgyűlési felhatalmazás. Ilyen rendkívüli vállalás egy banki kölcsönfelvétel és egy választottbírósági alávetés is."

 

Ez év március hó 4-én a Bolyai utca 2-8. társasház jogvitájában olyan döntést hozott a Kúria, amely érvénytelenítette, illetve hatályon kívül helyezte a házat elmarasztaló korábbi választottbírósági és törvényszéki határozatokat.

 

Ezt követően kért segítséget a Gesztenyés út 15-19. társasház is dr. Korcsmáros Ivántól, aki áttekintette az addigi eljárás anyagát, amelyben ugyancsak felvetődött a választottbírósági hatáskör megkérdőjelezése. Ez elég volt ahhoz, hogy a vonatkozó érvelést jobban kibontva és ezt a témát téve fő csapásiránnyá ezt az ügyet is sikerre vigye.

 

"Sajnos, volt olyan eset is, amikor már nem lehetett így beavatkozni, mert ha az alapeljárásban nem vetődött fel a hatásköri probléma, akkor ezt a témát felülvizsgálat során már nem lehet újranyitni."

 

Időközben a Március 15. utca 2. procedúrájában a rendes bíróság - itt a Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsáról van szó - szintén jogerősen rögzítette, hogy nincsen választottbírósági hatáskör, azonban a szerződést egyebekben érvényesen létrejöttnek látta, azaz a tulajdonosoknak itt is fizetniük kellene a "hitelt". Az ügyvéd azonban itt is felülvizsgálati igénnyel él, ugyanis szilárd véleménye, hogy biztosan "nem lehet oly szerződést érvényesnek tekinteni, amelyben felvonó-korszerűsítés a beruházási cél, miközben egy olyan házról beszélünk, ahol nincs is lift."

 

"Nem akarok nyugodni addig, míg az összes ház összes pénzét vissza nem szerzem, mert most már ez a szívügyem lett" – nyilatkozta dr. Korcsmáros Iván. Közben új koncepción dolgozik, amelynek lényege, hogy az eddigiektől eltérő jogcímeken próbálná meg visszaperelni azoknak a közösségeknek a vagyonát is, amelyek feladták a küzdelmet vagy elvesztették eddigi harcaikat. Az is elképzelhető, hogy a Raiffeisen Bank önkéntes teljesítése hiányában a Kúriát már megjárt Bolyai 2-8. pénzének visszaszerzése érdekében is további jogi lépéseket kell tenni, eddig ugyanis a bank nem fizette meg a már lejárt határidejű perköltséget sem.