Varga Mihály: Csökkent az adósság, nőtt a vagyon
2014-03-21 - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter volt a vendége annak a választási fórumnak, amelyet Bóna Zoltán, a Fidesz-KDNP egyéni országgyűlési képviselő-jelöltje tartott március 19-én Százhalombattán. A tárcavezető szerint az elmúlt négy év legjelentősebb eredménye, hogy az ország kikerült az adósságcsapdából, miközben sikerült növelni a nemzeti vagyont és bővíteni a foglalkoztatást.
A rendezvény elején elköszönt a százhalombattai választóktól dr. Aradszki András, a párt jelenlegi képviselője, és arra biztatott mindenkit, támogassák Bóna Zoltánt, aki tettre kész, fiatal, dinamikus ember, és amit elvállalt, azt teljes szívvel viszi majd végig.
 
Bóna Zoltán 33 éves, 2005 óta Dunavarsány polgármestere. Akkor ő volt az ország legfiatalabb településvezetője. Végzettsége református teológus, két éve házas, hamarosan megszületik első gyermeke. Megköszönte az aktivistáknak, az önkénteseknek és a választóknak, hogy az elmúlt hetekben a választókerületben közel húszezer, városunkban pedig közel háromezer aláírás gyűlt össze a kormánypolitika és személy szerint az ő támogatására. Kiemelte, hogy néhány hete korszerű, egyablakos ügyintézés indult városunkban, és miután Százhalombatta nem szorult rá a kormány 1300 milliárdos adósságmentő csomagjára, "reménység szerint" több százmillió forintos fejlesztési támogatás fog érkezni városunkba az elkövetkező időszakban.
 
Varga Mihály főként gazdasági szempontból elemezte az elmúlt négy év kormányzati munkáját. 2010-ben gyakorlatilag csődbe jutott az ország – mondta -, gazdasági leépülés, növekvő munkanélküliség, minden szinten eladósodottság és az államigazgatás lassú leépülése, bénultsága jellemezte. 2002-ben a GDP 53 százalékát tette ki az államadósság, amely 2010-re 83 százalékra, jóval az EU átlag fölé nőtt. Nemcsak az ország, az önkormányzatok és a családok is eladósodtak. A vezetés tétlenül nézte a devizahitelezés tömeges elterjedését. A tízmilliós lakosságból 3,8 millióan dolgoztak. Nemcsak a foglalkoztatottság mértékén, a munka megbecsülésén is változtatni kellett. Ezt szolgálta az egykulcsos adó bevezetése, valamint a közmunkaprogram elindítása.
 
2014-re az adósságállományt 79 százalékra sikerült csökkenteni, amely a legutóbbi hitelfelvétel miatt átmenetileg több lesz. A kormány azonban a magasabb kamatozású hiteleket folyamatosan olcsóbbakkal váltja ki, ez az oka a legutóbbi hitelfelvételnek is. Közben olyan vállalatokat, vállalatrészeket vásároltak vissza állami tulajdonba, amelyek eredményes működése közösségi érdek. Több lépésben rendezték az önkormányzatok adósságállományát, aminek köszönhetően például Kecskemét évi 700 millió forintos kiadástól szabadult meg. Ezt a pénzt a településeken fejlesztésre lehet költeni. A végtörlesztés, a nemzeti eszközkezelő és az árfolyamgát megteremtésével érdemi segítséget nyújtottak 4-500 ezer devizaadósnak. Mintegy 200 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Igaz, ennek a fele közmunkás, de Varga Mihály szerint társadalmi, szociális szempontból óriási jelentősége van, hogy valaki segély helyett jövedelmet kapjon. Reálisnak nevezte a célkitűzést, hogy mindenki találjon munkát, aki dolgozni akar.
 
2013-ban 2,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, amely mind a térségben, mind az EU-ban kiemelkedő eredmény. Gyakorlatilag nullára csökkent az infláció, amely utoljára a hetvenes évek elejét jellemezte. Pozitív a külkereskedelmi mérleg, és elindult a kkv szektor kedvezményes hitelezése.
 
Varga Mihály szerint a Fidesz-KDNP kormány bebizonyította, hogy Magyarország, a magyar gazdaság és a magyar emberek érdekét tekinti elsődlegesnek. A választók pedig láthatták, mi zajlott 2002 és 2010 között, majd 2010 és 2014 között. A szereplők mindkét oldalon ugyanazok, ennek tükrében kell megfontolni, ki hová voksol április 6-án.