Már a XVIII. század végétől fellelhetők azok a történelmi tárgyú értekezések, amelyek szerint az általánosan elfogadott vélekedéssel ellentétben mégsem halt ki az Árpád-ház 1301-ben az utolsó "aranyágacska" letörésével, vagyis III. Endre elhunytával.

 

A szerző figyelmét annak idején dr. Vajayi Szabolcs Nyugat-Európában tevékenykedő történész hívta fel a ma is élő Árpád-leszármazottakra, akikkel ő nem sokkal azután személyesen is találkozott. Crouy-Chanel Félix gróffal Párizsban, fivérével, Imrével pedig Luxemburgban volt szerencséje megismerkedni. Mindkettőt kiváló magyarként írta le, akik tökéletesen beszélnek magyarul, de sosem dédelgettek az országgal kapcsolatban hatalmi terveket.

 

Az Árpád-ház továbbéléséről szóló elmélettel szembeni legfőbb érv egyébként éppen az volt az elmúlt évszázadok során, hogy III. Endre nyugat-európában élő leszármazottai sosem vetettek szemet a magyar koronára, holott – ha a feltételezés származásukról igaz – ismerniük kellett királyi eredetüket.

 

A többféle változatban fellelhető történetet Pusztaszeri László onnan kezdte, hogy két francia gróf 1790 februárjában több mint 270 középkori oklevél bemutatása mellett származásuk igazolását és címerhasználatuk engedélyezését kérte a grenoble-i királyi törvényszéken. Kézenfekvő a feltételezés, hogy a forradalom elől Magyarországra menekültek volna, ehhez tartották szükségesnek II. Andrástól való eredetük megerősítését, amelyet a törvényszék ki is adott.

 

A Croy, illetve Crouy-Chanel család Árpád-házi eredetét többféle módon is levezetik, Pusztaszeri szerint II. Endre harmadik feleségétől – Itáliai fejedelem gyámleányától, Beatrice-től - született fiának, "Utószülött Istvánnak" a leszármazottai, akinek azonban törvényességét jó részt politikai okokból a kortársak is vitatták. Mások szerint az 1213-ban meggyilkolt Gertrúd legkisebb fiának, Andrásnak az utódai.

 

Pusztaszeri először 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulójára adott ki egy vékony kis kötetet a szövevényes történetről, majd 2009-ben jelent meg a bővített, második kiadás.

 

A magukat máig Árpád-házi leszármazottaknak tekintő Crouy-Chanel fivérek idősebb tagja, Félix egy olasz-francia grófnőt vett el feleségül, jelenleg Párizsban él, idősen, betegen. Imre, a fiatalabb az EU számvevőszékének revizora volt Luxembrurgban, jelenleg nyugdíjas éveit tölti Luganoban. Figyelemmel kíséri a francia sajtó hazánkkal kapcsolatos híreit, és gyakran ír kiigazítást, ha úgy véli, igaztalan állítások hangzanak el, ehhez pedig Pusztaszeri történészi ismereteit, tudását is igénybe veszi. Nagy kérdés, vajon a magyar királyi származás a jövőben is szerepet játszik-e majd a család életében, Pusztaszeri László ugyanis arról tájékoztatott, hogy a szívélyes, szoros baráti kapcsolat ellenére a Crouy-Chanelek fiatalabb generációjával, Imre fiával nem sikerült találkoznia.