"Az utóbbi időszakban azt tapasztaltuk, hogy a tó környékén és a gáton nagy testű kutyákat sétáltatnak póráz és szájkosár nélkül – írja egyik olvasónk. Most másfél éves gyermekünkkel már nem is szeretünk arrafelé menni. Gyakorlatilag úgy érezzük, a kutyasétáltatók kisajátították a környéket. Másik probléma, hogy a tó körül már lépni sem lehet anélkül, hogy kutyapiszokba ne taposnánk."

 

Nemcsak a szemetelők, a rongálók, de némely gazdi is megkeseríti a többiek pihenését. Nem mindegyikük tartja például tiszteletben, hogy a tóba nyúló félszigetre tilos bevinni a kutyákat, mert ott homokozót, játszóteret, bográcsozó helyeket alakítottak ki, vagyis nem kívánatos, hogy az ebek esetlegesen odapiszkítsanak.

 

Egy igazán kulturált gazda persze nemcsak a kizárólag emberek számára fenntartott területekre van tekintettel, hanem bárhol jár, gondoskodik állata ürülékének felszedéséről.

 

Milyen szabályok vonatkoznak az ebek sétáltatására, és miként ellenőrzi betartásukat az önkormányzat? - erről tájékoztatott Róthweil Róbert polgármesteri referens.

 

Az egész város területén, így a Csónakázó-tó környékén is a képviselő-testület 43/2008. (XII.10.) Ör. sz. rendelete szabályozza az állattartást. Ennek értelmében közterületen tilos felügyelet nélkül hagyni olyan állatot, amely emberek testi épségére veszélyes lehet. Az állattartó kötelessége, hogy az állat elszökését megakadályozza, mások testi épségét a vezetés során ne veszélyeztesse.

 

Ebet közterületen – a kutyafuttatókat kivéve - csak pórázon szabad vezetni, és csak olyan személynek, aki képes a féken tartására. A 40 centiméter marmagasságúnál nagyobb kutyákat pedig csak szájkosárral lehet kivinni.

 

A kutyák szabad futtatására az Erkel Ferenc körút – lőtér – garázssor közötti területet, a Vörösmarty Mihály utca – Dunafüredi út – Pannónia utca – Ady Endre utca közötti zöld területet és az Olajmunkás út – Városkapu út – Erkel körút – MOL Rt. csőcsorda – Berzsenyi Dániel utca közötti zöld területet jelölte ki a képviselő-testület.

 

A helyi rendelet betartását a közterület-felügyelet ellenőrzi. Ha a lakosság szabályszegést észlel, őket kell telefonon értesíteni. Számuk 23/542-144. Természetesen, ha a sétáltató gazda felelőtlen magatartása miatt testi épséget közvetlenül fenyegető kutyatámadásról van szó, a rendőrséget is lehet hívni. Ha valaki közterületen gazdátlan ebbel találkozik, a városi ebrendészetet is értesítheti a 30/444-8860-as számon.

 

Az állattartási rendelet a kutyapiszokkal is foglalkozik. Kimondja, hogy a kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani. A szabály betartását szintén a közterület-felügyelet ellenőrzi.

 

Érdemes tudni, hogy a gát nem tartozik a város területéhez, hanem az államé, így arra a helyi rendelet hatálya nem terjed ki. A vonatkozó törvény értelmében azonban Natura 2000-es természeti területként ott sem lehet póráz nélkül sétáltatni a kutyákat. A szabálysértőkkel szemben a közterület-felügyelő, esetleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre illetékes eljárni.

 

A Csónakázó-tó és környékének gondozása az önkormányzati tulajdonú Szákom Nonprofit Kft. feladata. A kotrás, a nádvágás, a kaszálás, a csapadékvíz-átemelő és a levegőztető berendezések üzemeltetése, a szemét és nem utolsó sorban a kutyaürülék rendszeres összeszedése vagy éppen az összetört köztéri bútorok javítása és pótlása folyamatos feladatot jelent – mondta el Janovszky Károly ügyvezető.

 

Jó, ha tudjuk: a liget arra hivatott, hogy minden városlakó felüdülését és kikapcsolódását egyformán szolgálja. Fenntartása pedig éves szinten közel tízmillió forintba kerül az önkormányzatnak, azaz nekünk.