Az egyesület ünnepélyes közgyűlésén köszöntőt mondott Berényi Béla, a Horgászegyesületek Pest Megyei Szövetségének ügyvezetője, Fűrész György, a Magyar Országos Horgász Szövetség igazgatója, valamint Sinka László alpolgármester. Vezér Mihály polgármester jókívánságait pedig Szél Pál képviselő olvasta fel. Emléklapokat, okleveleket vettek át a törzsgárda tagok és a kiemelkedő munkát végző tisztviselők, és felelevenítettek egy régi hagyományt, a tombolát is. Ötven felszereléscsomagot sorsoltak ki a résztvevő horgászok között. A patinás múlttal rendelkező közösségről filmet készített a Halom Televízió, amit szintén a közgyűlésen mutattak be, és forgatott a rendezvényen a Fishing and Hunting nemzetközi televíziós csatorna is.

 

Kling Ferenc elnök megemlékezett az elmúlt ötven év legfontosabb eseményeiről. Mint mondta, mára a feledés homályába merült, hogy melyik lelkes battai horgász ötlete volt a névválasztás 1963-ban, annyi azonban bizonyos, hogy jó gondolat volt, hiszen az 1834 és 1888 között élt Dubics Tamás a magyarországi halszaporítás és nemesítés alapjait dolgozta ki, művei a mai napig az ichtiológia, vagyis halismeret bibliájának számítanak.

 

A csodálatosan szép és a hőerőmű kibocsátásának köszönhetően meleg vizű Bara-patak vízkezelői joga az egyesület birtokába került. Nagyon hamar országosan kedvelt horgászparadicsommá vált, az egyesület fennmaradása és fejlődése azonban elsősorban mégis azoknak a mindenkori tisztségviselőknek és aktivistáknak köszönhető, akik szabadidejüket nem sajnálva foglalkoztak a közös feladatokkal, és vállalták a népszerűtlen döntéseket is, így a szabályok szigorítását vagy a különböző díjemeléseket, amelyek a kiegyensúlyozott, biztonságos gazdálkodást szolgálták. Mindez lehetővé tette a rendszeres haltelepítést, aminek költségeihez a városi önkormányzat is évről évre hozzájárult.

 

Az elmúlt tíz évben évente hat-hét alkalommal helyeztek a patakba átlagosan 135 mázsa, 85 százalékban fogható méretű halat, aminek az éves költsége 9-10,5 millió forint volt. Elsősorban a TEHAG-tól vásároltak, annak megszűnése után a rétimajori gazdaság vált fő beszállítóvá, jelenleg pedig a NEPTUN Bt-t részesítik előnyben a kedvező árak miatt. A szép környezet és az egyesület vagyonának megóvása érdekében évente legalább öt alkalommal társadalmi munkát végez a tagság, és önkéntesen vállalják a halőri ügyeletet is.

 

Az első évtizedekben ország szerte "Haldorádóként" is emlegetett Bara ideális állapota az erőmű rendszerváltáskor bekövetkezett privatizációjával módosult. Az üzemben lezajló fejlesztések és működési változások miatt ingadozóvá vált a vízszint és csökkent a víz hőmérséklete. A halak kapókedve kiszámíthatatlanabbá vált, így az eredményes horgászathoz mára több türelemre és időre van szükség. A tagság fogási átlaga a korábbi 27-28 kilogrammról 24-re csökkent, ami a többi egyesülethez képest még mindig jónak mondható.

 

Mind a fentiek, mind pedig a lezajlott gazdasági és társadalmi átalakulás következtében a legnagyobb változás az egyesület létszámában következett be. Míg a tagság kezdetben folyamatosan nőtt, és volt időszak, amikor az 1300 főt is meghaladta, az 1990-es évek közepétől stagnálás, majd a 2000-es évek elejétől csökkenés indult el, amely a mai napig tart. A jelenleg 460 tagot számláló szervezetben komolyan foglalkoznak az "utánpótlás-neveléssel", az ifi- és gyermek horgászok számára nyolc éve nyári tábort szerveznek. Ezeknél is nagyobb hagyománya van az egyesület életében az évente rendezett horgászversenyeknek, amelyeken átlagosan 100-150-en vesznek részt.

 

Az önkormányzattal közösen rendezett jubileumi verseny előtt 18 mázsa horogérett pontyot telepítettek a Bara-patakba.