Ipartörténetünk - méltatlanul mellőzött – tárgyi emlékei számos információt hordoznak. Segítségükkel valószínűsíthető, hogy egy adott építkezéshez felhasznált tégla hol, kinek a birtokán, vagy kinek a megrendelésére készült.

 

A téglák jellel történő ellátása szinte egyidős a téglakészítéssel, de általánossá csak az utóbbi 400 évben vált. A régi időkben a tégla gyártása uradalmi jog, méltóságok kiváltsága volt. Hol ők készíttették saját nyomatukkal a téglát, hol az ő általuk alkalmazott mesterek nevének kezdőbetűit tartalmazta a jelölés.

 

Az Osztrák-Magyar Monarchiában egyedülálló módon sok és sokféle bélyeges téglát égettek. Egyes becslések szerint az 1500-as évek második felétől a II. világháború utáni 10-15 évig bezárólag harmincezer féle jelzett tégla is készülhetett. A megrendelő vagy a gyártó a praktikumot szem előtt tartva – mivel a habarcs jobban tapad, mint a sima felületen -, reklámozási, adózási, adómentességi célból vagy egyszerűen az esztétikum kedvéért vésetett monogramot, évszámot, bárói-, grófi-, hercegi koronát, illetve egyéb jelet a téglavető sablon aljára.

 

A bélyeges téglák mostanra ipartörténeti emlékekké nemesedtek. Közép-Európa legnagyobb gyűjteményét Bécsben őrzik. Hazánkban látogatható gyűjtemény Göllén és Mélykúton található.

A Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesületét lelkes lokálpatrióták hozták létre 2007-ben. Legfőbb céljuk a még fellelhető téglák összegyűjtése, megőrzése, a jel, bélyeg jelentésének megfejtése és katalógusba rendezése. Az Érdi Napok során az érdi téglavetés történetéről, emlékeiről rendeznek bemutatót a római kortól a XX. század végéig. Ezen túlmenően ízelítőt adnak a környék és az ország jeles tégláiból is.

 

A kiállítás megnyitóját szeptember 13-án 17 órakor tartják a Városi Galériában. A tárlat szeptember 20-ig látható.