Kisasszony hava
2013-07-29 - Augusztus a szabadságolás, a nyári szünet utolsó időszaka. Emellett azonban több népi hagyományt is és állami, illetve egyházi ünnepet is ülünk augusztusban. A hónapot nevezik Kisasszony, Nyárutó és az Új kenyér havának is.
Régi neve a rómaiaknál "Sextilis" volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Kr.e. 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.
 
A hónaphoz két jeles egyházi ünnep tartozik: 15-én Nagyboldogasszony, 20-án Szent István napja – utóbbi a magyarság számára természetesen jóval több, mint egyházi ünnep.
 
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybemenetele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe. Az ünnepet Jeruzsálemben már az V. században megtartották. A VI. században egész Keleten elterjedt, a VII. században pedig Róma is átvette.
 
Augusztus 15-ét Szent István avatta ünneppé Magyarországon. Az Érdy-kódex hazai hagyomány nyomán írja, hogy Gellért "tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé"
 
Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a moldvai csángó magyarok ezen a napon virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy ennek füstjével kezeljék a betegeket. A Muravidéken "dologtiltó nap", nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.
 
A nap időjárása termésjósló is: ha a "Nagyasszony" szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két Boldogasszony köze, vagyis augusztus 15. és szeptember 8. (Mária születésnapja) varázserejű időszaknak számít, ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, ki kellett szellőztetni a hombárt s a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A búzát is ekkor kellett megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik. A hiedelem szerint az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni.
 
A XX. század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása, amikor a népszokás szerint virágszentelést tartanak, és virágokból koporsót (Mária-koporsót) készítenek. A megszentelt illatos füveket később a halott koporsójába tették (hogy Máriához hasonlóan dicsőségre jusson), beépítették a ház alapjába, vagy a csecsemő bölcsőjébe vagy az új pár ágyába tették.
 
Szerte az országban szentelik a római katolikus templomokat Nagyboldogasszonynak. Így van ez városunkban is, ahol 1987. október 24-én szentelte fel Szakos Gyula püspök a Nagyboldogasszony kápolnát. A felszentelés érdekessége, hogy Székesfehérvárról a Szent István által épített Nagyboldogasszony templom 2 tenyérnyi nagyságú kövét helyezték el a szentély alatt a pincehelyiségben. A Kápolnában található két dombormű: az egyik a Boldogságos Szűz Máriát, a másik a koronát felajánló Szent István királyt ábrázolja.
 
A világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án, mint Magyarország fővédőszentjét ünnepli Szent István napját. Ez a nap az egyik legrégibb magyar ünnepnap. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet Szent István Jobbjának tiszteletére. Halála után szentté avatását, a később szintén szentként tisztelt László révén nyerte el, 1083. augusztus 20-án. Az Árpád-ház kihalása után, a török hódoltság időszakában Szent István alakja az ország egységét jelképezte, ekkor nyerte el szimbolikus jelentőségét a Szent Jobb is.
 
1849 és 1860 között tiltották a körmenetet. 1891-ben nyilvánították Szent István ünnepét munkaszüneti napnak, a századfordulón pedig újjáéledt az aratóünnepségek hagyománya. Tűzijátékot először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a Gellérthegyről. A II. világháború után, Rákosi Mátyás az "Új kenyér ünnepévé", majd "a népköztársaság ünnepévé" nevezte át. Új kenyér ünnepe, hiszen ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret. A rendszerváltás után, 1991-ben iktatták törvénybe augusztus 20-át, mint hivatalos állami ünnepet.
 
Ehhez a naphoz is kapcsolódnak hiedelmek: Általános megfigyelés szerint a nyári István, negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon. Termésjósló nap is: Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk.
Nincs az országban olyan település, amely ne adózna tisztelettel az uralkodó személye iránt. Így van ez Százhalombattán is. Elég, ha a róla elnevezett Szent István tér, két egymással szembeni pontjára tekintünk. A tér egyik oldalán a Makovecz Imre által tervezett Szent István templom, a másikon pedig a Szabolcs Péter által megálmodott Szent István szobor.
 
A népi megfigyelések azt tartják augusztusról, ha forró az idő augusztus első hetén, akkor sokáig lesz hó a télen, ha sok az eső augusztusban, akkor nem lesz jó bor a hordóban. "Lőrinc napja (10.) ha szép, sok gyümölcs ép." Augusztus 10. és 13. között jön el a népnyelvben hullócsillagnak nevezett látványos, és még a kívánságokat is teljesítő égi jelenségek ideje: az augusztusi csillaghullást a magyar néphagyomány "Szent Lőrinc tüzes könnyeinek" nevezi. Ha 12-én, Klára napján szeles az idő, hamar beköszönt az ősz. Amilyen az idő Bertalan napján (augusztus 24.), olyan lesz az ősz is. Illetve a Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító ereje van. Az elkövetkező időkben megfigyelhetjük, hogy valóban beválik-e.
 
Kovács Edina történész
Hamvas Béla Városi Könyvtár
Városi Archívum