Jogbiztonság?
2013-07-19 -
(gondolatok a Hart-ügyben érintett társasházak banki perei kapcsán)
 
Mindenkinek van igazságérzete! Ha a törvénytisztelő állampolgár úgy érzi, hogy jogtalan sérelem érte rendszerint ügyvédhez fordul. Ha az ügyvéd meggyőződik ügyfele igazáról, úgy annak - a vitát jogi nyelvre fordítva - az igazságszolgáltatás megfelelő szerve előtt próbál érvényt szerezni (aki ezt egy eseti ügyben szilárd meggyőződés nélkül teszi, azt én bizony nem tekintem igazi ügyvédnek). Peres dolgainkban a bíróságok mondják ki a döntéseket. Jogbiztonságról akkor lehet egy országban beszélni, ha a bíróságok lényegileg azonos tényállások mellett azonos döntéseket hoznak. Ha ez nem így történik, akkor nincs jogbiztonság... és akkor nagy baj van! A Hart-ügyben nagy baj van! Számos jogkérdésben - egymással is vitatkozva - egymásnak homlokegyenest ellenkező döntéseket hoznak honi ítészeink! Azt, hogy milyen súlyos is az igazságszolgáltatási káosz néhány példával szemléltetem:
 
1. A Hart-ügyhöz kapcsolódó banki perek - társasházak a Raiffeisen Bank (a továbbiakban: Bank) ellen - egyik alapkérdése:
Létrejöttek-e a Bankkal megkötött kölcsönszerződések pusztán azzal, hogy a volt közös képviselő aláírta őket, avagy ehhez mindenképpen kellett volna megfelelő előzetes közgyűlési felhatalmazás?
 
Születtek a Bank jogi álláspontját (nem szükséges közgyűlési felhatalmazás!) igazoló bírósági döntések. Példa:
dr. Tóth Gyula a Fővárosi Törvényszék egyesbírója: "... a társasház külső jogviszonyaiban a közös képviselő képviseleti joga nem korlátozható"
 
És születtek a pereskedő társasházak jogi álláspontját igazoló bírósági döntések is. Példa:
dr. Szegő Mariann a Budaörsi Járásbíróság (korábbi nevén: Budaörsi Városi Bíróság) egyesbírója: "...a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról való döntés... A közgyűlés határozatát a Thtv. 43. § értelmében a közös képviselő köteles végrehajtani és a határozatnak megfelelő jognyilatkozatot tenni. A közös képviselő ebben a körben korlátozott képviseleti jogosultsággal rendelkezik." (Thtv. = társasházi törvény)
 
és ezt az elsőfokú ítéletet megerősítve a Budapest Környéki Törvényszék másodfokú tanácsa (dr. Bottka Erzsébet, Beszterceyné dr. Benedek Tímea és dr. Lukácsi Beáta): "Az elsőfokú bíróság ... a jogvitára irányadó jogszabályok alkalmazásával helyes érdemi döntést hozott. Az ítéletben kifejtett indoklást a másodfokú bíróság osztja."
 
2. A Hart-ügyhöz kapcsolódó banki perekben felmerült további fontos jogi kérdés:
Fogyasztói szerződéseknek kell-e tekinteni egy társasháznak a felújítási célokra megkötött banki kölcsönszerződését, avagy nem (ez azért fontos, mert a fogyasztók jogait jobban védik a jogszabályok, mint azokat a jogalanyokét, akik gazdasági vagy szakmai tevékenységükhöz kapcsolódóan vesznek fel hiteleket)?
 
És ismét születtek a bank jogi álláspontját (nem fogyasztói szerződés az ilyen szerződés) igazoló bírósági döntések. Példa:
 
dr. Tóth Gyula a Fővárosi Törvényszék egyesbírója: "... a felperesi társasház nem minősül fogyasztónak a perbeli jogviszonyokban..."
 
És ismét születtek a pereskedő társasházak jogi képviselőinek álláspontját (igenis fogyasztói szerződésekről van szó) igazoló bírósági döntések is. Példa:
a Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa (dr. Szecskóné dr. Kiss Adrienn, dr. Schöner Nóra Enikő és Gubacsiné dr. Tamás Andrea): "...a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés a Ptk. 685. § e pontjában foglaltak szerint fogyasztói szerződés" (Ptk. = Polgári Törvénykönyv)
és ezzel egybecsengve dr. Budavári Krisztina a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyesbírója:
"... a perbeli kölcsönszerződés megkötése során a társasház fogyasztóként járt el."
 
3. És a Hart-ügyhöz kapcsolódó banki perekben felmerült harmadik jogi alapkérdés:
Kell-e alkalmazni a szerződések választottbírósági kitételeit, azaz a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, avagy rendes (állami) bíróságoknak kell-e eljárnia a jogvitákban?
 
Talán mondani se kell, hogy születtek a bank jogi álláspontját (választottbíróság elé kell menni) igazoló bírósági döntések. Példa:
dr. Tóth Gyula a Fővárosi Törvényszék egyesbírója: "... egyértelműen megállapítható, hogy a perbeli kölcsönszerződések részévé váltak a választottbírósági kikötések"
 
És természetesen ismét kimondták ennek ellenkezőjét - nincs választottbírósági hatáskör! - is, összhangban a házak jogi képviselőinek véleményével). Példa:
dr. Budavári Krisztina a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyesbírója: "... a választottbírósági kikötés nem vált a kölcsönszerződés részévé..."
 

 
Akkor kérem, hogy is van ez? Az érintett házak ügyvédei és lakói is értetlenül szemlélik a bírák
jogértelmezési harcait! A Kúria (volt Legfelsőbb Bíróság) ígérte, hogy beavatkozik és rendet vág, de eddig még nem tette meg, pedig az általa vállalt határidő már letelt! És az idő csak megy, amíg a bíróságok pingpongoznak... Az emberek pedig kétségek közt hánykolódnak, vagyonuk, sorsuk, jövőjük a tét... Évek múltak el, és még mindig nem tudjuk, hogy mi lesz a társasházi rémdráma vége. Ez lenne a hazai jogbiztonság? Hát szörnyű, hogy hol tartunk...
 
Százhalombatta,
2013. július 18.
 
dr. Korcsmáros Iván ügyvéd