A borhoz kapcsolódó gazdag irodalomból Wunderlich József, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal színművésze idézett gitárral, hegedűvel és zongorával is kísérve önmagát. Kedves színfolt volt a Muslinca Férfikar, csupa battai borász és barátaik dalárdája, akik Damak Ferencné vezetésével vidám bordalokkal vezették fel az estet. A program keretében Somogyi Lajos, Somlóhegy hegybírója vetítéssel illusztrált előadást tartott a somlói borvidék történetéről, jellegzetességeiről.

 

A megnyitó keretében köszöntötték a százhalombattai borversenyekért tett érdemeiért Szalai Gábornét, a Hamvas Béla Városi Könyvtár egykori vezetőjét. Tavaly Pál Attilánét érte hasonló kitüntetés, aki elindította az óvárosi borversenyeket, tőle vette át a feladatot a városi könyvtár, így került Szalai Gáborné a történetbe, aki elmondta, a juhfark a kedvenc fajtája, ha nem rontják el, de beszélgetéshez az irsait és a traminit kedveli kísérőnek. A verseny borairól úgy nyilatkozott, hogy a kezdetek óta kóstolja azokat, és összehasonlíthatatlannak nevezte a minőségi fejlődést.

 

Kezdetben csak a battai borászok versenyeztek, idővel aztán beszállt a szervezésbe a téesz, hozták a vacsorát, a zenekart, és egyre nagyobb lett a rendezvény. Mondták is a gazdák, hogy ők nem ezt akarták. A verseny mostanra regionálissá nőtt, a battaiak mellett, részt vesznek érdiek, ráckeresztúriak, tárnokiak és adonyiak is. Az idén összesen közel nyolcvan borral pályáztak a környék borászai.

 

Fel-fellobbanó vita, hogy mi számít igazából borász-teljesítménynek. Vannak, akik azt állítják, az az igazi, aki maga ülteti, gondozza, szüreteli, forralja ki a szőlőt, mások szerint a feldolgozás a lényeg, amivel a legjobb alapanyagot is el lehet rontani.

 

László Éva, a zsűri elnöke, okleveles borbíráló harminc éve borász, évek óta kóstolja a battai borversenyek italait. "Színvonalas, szép, kerek borokkal találkoztunk" – vezette fel a díjkiosztót. Megjegyezte, kóstoltak néhány igazán rosszat is, de azt kívánta minden versenyzőnek, hogy tanuljanak a hibákból, hogy egyszer szép emlékekkel térjenek haza a borversenyről.

 

A szakmai zsűri – László Éva mellett Kamrás László és Tokodi Zoltán borászok – látvány, illat és íz, valamint e három összhatása alapján, objektív pontozással értékeli a borokat. A zsűri elnök elmondta, nagyon sok javulást fedezett fel, bár szerinte még mindig sokan félnek a beavatkozástól, bátrabban kellene kénezniük a gazdáknak, hiszen az a bor védelmét szolgálja.

 

Izgalmas dolog borászok diskurzusába csöppenni. Röpködnek a szakkifejezések, az eszközök nevei, szüretelési és elkészítési tanácsok a legapróbb részletekig. Van, aki megjegyzi, korai még ilyenkor versenyeztetni a 2012-es borokat, különösen a vöröset. Az is kiderül, hogy vörösbort nem szabad hidegen kóstolni. A 16 Celsius fok ideális, és a jó bornak ezen a hőfokon olyan az illata, hogy a nyelv tövén is megjelenik a zamata, anélkül, hogy beleinnánk. Az egyik borász összesen 50 liter bort készít hozott szőlőből, a másik megmosolyogja, hiszen ő 14 soros 45 méter hosszú lugasában – ha jó éve van –, akár 20-24 hektoliterrel zárja az idényt. "A kapanyél illatát érezni a boromon" – mondja a büszke gazda, aki szerint fontos szempont, hogy a tőkétől a pohárig kíséri figyelemmel és munkával a szőlő útját. "Száz évig kellene élni, és mindent megtanulni" – jegyzi meg, miközben tisztelettel hallgatja egy másik borász javaslatait.

 

Hudák Mihály, érdi borgazda, a környező szőlők szakértője dicséri a mezőföldi talajt és történelmi példákkal is igazolja, milyen remek termőterület húzódik Százhalombatta és Érd között a hegyen. "Nagytestű, nagy alkoholtartalmú borok készülnek ezen a löszös, pannon homokos vidéken."

A szakmai zsűri döntése alapján a 36. regionális borverseny legjobb borászai a következők voltak: fehér borok között aranyérmet nyert Hudák Ágnes; és ezüstöt Martonosi Tamás érdi borászok; a bronzérmet Kocsis Albert százhalombattai borász vihette haza. Rose kategóriában aranyérmet kapott Megyesi Dezső, érdi; ezüstöt Mile Tibor, ráckeresztúri, és bronzot Varga Imre, százhalombattai borász. Vörös boráért aranyat érdemelt Süle Károly, százhalombattai; ezüstöt Hudák Ágnes, érdi; és bronzérmet Varga Imre, százhalombattai borász.

 

A borverseny vándorkupáját az érdi Hudák család vihette magával, a Csobolyó Borbarát Klub különdíját Megyesi Dezső kapta, a Város Bora kitüntető címet Süle Károly, százhalombattai borász itala érdemelte ki.