Az aszfaltos utakat gépi, illetve kézi erővel takarítják, gyűjtik a lehulló faleveleket. A kavicsos, murvás területeket gereblyézik, illetve gyommentesítik. Az idei feladataik közé tartozik 35 gömbkőris elültetése és 600 tő egynyári virág árvácskára cserélése.
A csapokat és kutakat is ellenőrzik, igény szerint ezeket a vizes csoport karbantartja. Az ünnepek alatt temetőgondnok áll a látogatók rendelkezésére, akitől ásót, gereblyét, lapátot, locsolókannát is kérhetnek.
Október 27-től november 5-ig 24 órás nyitva tartással üzemel a köztemető, akik az esti órákban szeretnék leróni kegyeletüket, azok a kiskapun tudnak bejutni, a nagykaput ugyanis 20 órakor bezárják. A fenti időszakban biztonsági szolgálat is fog működni a városi köztemetőben. Ismerve a temető forgalmát, az üzemeltető Szákom Kft. arra inti a látogatókat, hogy vigyázzanak egymásra és értékeikre. A hamarosan lejáró sírhelyek megváltásáról szóló tájékoztató folyamatosan olvasható a bejáratánál, az üzemeltető kéri, hogy a látogatók kísérjék figyelemmel a hirdetményeket.
Néhány érdekesség a temetőről
A százhalombattai temető első említése 1778-ból ismert. "Batta filián nincs templom, temetőjében kereszt áll, corpussal, melyet az érdi parochus áldott meg."(1)
Későbbi feljegyzésből tudjuk, hogy egy harangláb is állt a temetőben 70 font súlyú haranggal, melyet S. Nagy Ignác (2) áldott meg Keresztelő Szent János tiszteletére. (3)
Mind a kereszt, mind a harangláb valószínűleg a mai "öreg" temetőnek nevezett parcella részben állt.
A 20. században a katolikus hívek temetésére már két temetőt használtak. Az egyik a régi temető, amely az egyházközség tulajdonát képezte 327 hrsz. alatt 1335 négyszögöl területen, a másik az ún. újtemető, amely a politikai község tulajdonát képezte. A régi temető minden bizonnyal azonos lehet az 1778-ban említett temetővel. Az új temetőt 1948. január 1-jén nyitották meg.(4)
A temető területe: 34.090 m2, jelenleg 18 parcellából, 2 urnafalból és 9 urnaoszlopból áll.
Legrégebbi nyilvántartott temetési dátum: 1900.
Kb. 4000 holtest van a temetőben, amelyből hagyományos sírhely: 2898, urnasírhely: 325,
urnasírba helyezve: 221, urnafülke: 365, kripta: 5
Továbbá 3 hadisír, egy a szovjet katonai emlékmű, 15 díszsír, 39 ismeretlen (általában a Dunából kifogottak) sírja található.
Felekezeti hovatartozástól függetlenül bárki temetkezhet. A városban 4 temetkezési szolgáltató van, de bármely szakcég temethet. A koordináló: Rex-Salus Kft.
A Nemzeti Sírkerthez tartozik Tóth László sírja (gépészmérnök, feltaláló, gyárigazgató 1876-1956.)
Sírját 2009-ben nyilvánították a Nemzeti Sírkert részévé, ami azt jelenti, hogy ha bármely leszármazott változtatni szeretne a sír jelenlegi formáján, a Nemzeti Sírkert Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság engedélyét kell kérnie.
Tóth László a Valtellina vonal építésekor, Kandó munkatársaként megoldotta a vonali felsővezeték biztonságos felfüggesztésének problémáját. Az alagutakban alkalmazott merev kereszt felfüggesztési rendszerrel érintkező áramszedő ugyanis az íves alagútrészekben 60 km/h sebességnél lengésbe jött, összetört és leszakította a felsővezetéket, és a probléma végül már a beruházás sikerét is megkérdőjelezte. Tóth László hanyatt fekve felkötöztette magát a motorkocsi tetejére, és a sötét alagutakban 60 km/h sebességgel száguldva megfigyelte a szikrázó felsővezeték-áramszedő kapcsolatot. A vállalkozás végül sikerrel járt, a látottak alapján Tóth László rájött arra, hogy megoldást csak a rugalmas, hosszirányú felfüggesztés hozhat, amivel megalkotta a világ első, hosszláncrendszerű rugalmas felsővezeték-felfüggesztési rendszerét, amely később általánosan elterjedt, és a mai napig csaknem változatlan formában alkalmazzák.
A műszaki élet történelemkönyvében kevés olyan mérnökkel találkozhatunk, aki bármely megbízatása kapcsán maradandót volt képes alkotni. A Valtellina vasút felsővezeték-problémáinak megoldása után hazatérve, 1904-ben a Városi Villamos Vasút főműhelyének vezetésével bízták meg. Ezután a Ganz Villamossági Gyár műhelyfőnöke lett. A villamos motorok gyártásában bevezette a szalagszerű gyártási rendszert, aminek köszönhetően a gyártott motorok darabszáma egy év alatt megtízszereződött.
Az óvárosi idősek még emlékeznek a "mérnök úrra", aki nyugdíjba vonulása után nyári rezidenciáján, a Tóth-tanyán almatermesztéssel foglalkozott. A tanyát a 20. század elején építette, és mai is tanyai jelleggel működik benne egy lovarda. A Déli lakótelep egyik utcáját is róla nevezték el.
Felhasznált irodalom:
(1)Kuthy István plébánia történeti anyaggyűjtése – Százhalombatta
(2)Séllyei Nagy Ignác, a székesfehérvári püspökség első főpásztora
(3)SzfvPL – Canonica Visitatio 1845. Érd
(4)Canonica Visitatio 1949. Százhalombatta – Plébániai Irattár, Százhalombatta
(Összeállította: Tápai Mónika)