Az egykori legendás politikus ’56 még egyszer! című írásában arról értekezik, hogy a pártállam időszakában miért is kezelték tabuként az ’56-os forradalom és szabadságharc eseményeit, miként lehetett a forradalomról végül kimondani a nyilvánosság előtt is az addig kimondhatatlant. Az én sorsom a magyar népzene címmel olvasható Fazekas István beszélgetése ifj. Csoóri Sándorral, aki a rendhagyó interjúban nemcsak az életéről és szellemi hovatartozásáról vall, hanem népzenei kutatásainak eredményeiről, felfedezéseiről is. A Stádium harmadik számában több kiváló irodalomtudós tanulmánya is megjelent: Bakonyi István Petrőczi Éva válogatott verseinek kötetéről írt, Kelényi István az Ómagyar Mária-siralom forrásairól ad mélyreható nyelvészeti elemzést, Bertha Zoltán pedig A Nyugattól a Kelet Népéig és Szárszóig című, nagyszabású esszéjében tárja elénk Németh László eszmevilágát. Rendkívül érdekfeszítő Barna Erika Viktória grafológus tanulmányának befejező része Kőrösi Csoma Sándorról. A Stádium ezúttal az 1997-ben elhunyt Balázs József íróra emlékezett, akinek több regényét Fábri Zoltán rendező is megfilmesítette. A Koportos, a Fábián Bálint találkozása Istennel, a Magyarok szerzőjére többek között a felesége, Fodor Katalin nyelvész és Kósa Csaba író emlékezik. Győri László, Oláh Zoltán és Petrőczi Éva versei mellett Lukáts János, Visky Anna és Véghelyi Balázs prózai írásai olvashatóak még a lapban. A Stádiumnak ezt a számát Gudovics Vera festőművész rajzai illusztrálják. A Stádium megvásárolható a nagyobb hírlapárusoknál, előfizethető a Magyar Postán. Százhalombattán a Hamvas Béla Városi Könyvtárban árulják.