Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak. A Teleki-kódex Anna-legendájában a következő sorokat olvashatjuk: "Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga."

 

Az ünnep eredetileg annak a jeruzsálemi templomnak a felszentelési évfordulója, amely ott található, ahol a hagyomány szerint Mária született. Ez a ma is álló jeruzsálemi Szent Anna-templom. Bizáncban és Rómában már a VII. században megünnepelték Mária születésnapját. A százhalombattai szerb templom is Mária kegyelmébe lett ajánlva. Az itt élő románoknak is egyik gyönyörű hagyománya ez az ünnep, amelynek során a közös áhítat után felköszöntik a Máriákat, majd közösen elfogyasztják az új búzából készült kalácsot és a frissen levert dióból, új búzából, friss mézből és rumból elkészített süteményt, a koljivo-t.

 

A szertartáson Sinka László alpolgármester is megjelent, akinek a nemzetiségi ünnepeken rendszerint nincsen szüksége tolmácsra. Kérdésünkre elmondta, büszke, hogy városunk kultúráját az itt élő szerbek, románok, görögök és horvátok hagyományai gazdagítják. Ez a sokszínűség Szent István intelmeire hívja fel a figyelmünket, aki nemcsak egy templomot, hanem egész Magyarországot ajánlotta Szűz Mária oltalmába. Dr. Sajtósné Király Marianna, a Román Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta, hogy következő ünnepük a novemberi Szent András nap lesz, amelynek során egy moldovai kolostorból származó Szent András-ikont adományoznak az óvárosi templomnak.