A BKK közleményei
2012-09-04 -
Kábellopás miatt nem jár a H6-os hév

A szakemberek kedden hajnali 04:10-kor észlelték, hogy a H6-os hév vonalán a Helsinki út és a Nagysándor József utca csomópontjánál történt tápkábel-lopás, emiatt áramszünet következett be a vonalon. Az áramszünet és a rongálás helyreállítása miatt nem közlekednek a H6-os hév szerelvényei Közvágóhíd H és Soroksár, Hősök tere H állomások között. Ezen a szakaszon a vonatok helyett autóbuszok szállítják utasainkat. A H6-os hév forgalma a szakemberek becslése szerint a megrongált vezetékek helyreállítása után, várhatóan délelőtt tíz óra körül indulat meg az érintett szakaszon.

A tolvajok által okozott kár a becslések szerint 150 ezer forint.

A Budapesti Közlekedési Központ és a BKV a lehetőségei szerint mindent megtesz azért, hogy a kábellopásokat megakadályozza, és minden esetben rendőrségi feljelentést is teszünk. Folyamatosan kérjük a lakosság együttműködését, hiszen a közösségi közlekedés biztonságos és folyamatos fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezért ha bárkinek olyan információja van az elkövetők személyével, illetve az esetekkel kapcsolatban, ami segítheti a nyomozást, vagy ha valaki bármilyen gyanús, kábellopásra utaló jelet észlel valamelyik pályaszakaszon, azonnal hívja a rendőrség 107-es, illetve 112-es segélyhívó telefonszámait, de közvetlenül is jelezheti azt a BKK Ügyfélszolgálatán a +36 (1) 258-4636-os telefonszámon, illetve a bkk@bkk.hu e-mail címen.

A  tolvajok kézre kerítésének érdekében Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, és Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója 2012 augusztusában nyomravezetői díjat ajánlott fel mindazoknak, akik érdemi információkkal segítik az elkövetők elfogását: 250 ezer forintot azok számára, akik értékelhető felvilágosítással tudnak szolgálni az elkövetőket illetően, illetve 500 ezer forinttal honorálják azok segítségét, akik olyan felvásárlói helyekről adnak a büntetőeljárás során használható adatokat, amelyek az eredetükről való megbizonyosodás nélkül is átveszik a rézvezetékeket.

A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy a lehetőségekhez mérten a helyreállítás ideje alatt is zavartalan legyen a forgalom. Az átszállások okozta kellemetlenségek miatt ezúton kérjük és köszönjük a H6-os hév utasainak türelmét és megértését!
 
Budapesti Közlekedési Központ
 

Várakozáson felül teljesítenek a BKK hajójáratai
 
 
Tarlós István főpolgármester programja alapján, a Fővárosi Önkormányzat megbízásából eljáró közlekedésszervezőként a Budapesti Közlekedési Központ július 1-jén indította el a Dunán három hajójáratát. Az első két hónap tapasztalatai alapján bátran kijelenthető, hogy sikertörténet az újraszervezett dunai hajóközlekedés. A hajójáratok elindítása óta töretlen az érdeklődés a Duna budapesti szakaszán közlekedő D11-es, D12-es és D13-as járatok iránt, a hajók – különösen a délutáni órákban és hétvégéken – gyakran maximális kihasználtsággal közlekednek, az utasszám-adatok messze meghaladják a tervezéskor várt értékeket: az első két hónapban több jegy fogyott, mint amennyivel az egész félévre számoltunk.
 
 
A három hajójáratot a korábbi – jóval kisebb kihasználtságú, a hagyományos jegyekkel és bérletekkel nem igénybe vehető – vonaljáratok helyett indította be a Budapesti Közlekedési Központ, a meglévő hajóparkot használva, de teljesen új útvonallal, megállókkal és menetrenddel. Az európai uniós források bevonásával megújított kikötők arculata is jelzi, hogy a projekt elsődleges célja a hajózás közösségi közlekedési elemként történő elfogadtatása volt. Ezt a célt szolgálja a hajójáratok integrálása a budapesti viszonylatjelzési rendszerbe, de ez köszön vissza a viteldíjak körében is: a hajók a BKK napi- és hetijegyeivel, illetve Budapest-bérlettel vehetők igénybe.
 
 
A járatokon hétköznap összesen 7 hajó teljesít szolgálatot két viszonylaton, a D11-es (Újpest, Árpád út - Kopaszi-gát) és a D12-es (Rómaifürdő - Kopaszi-gát) járaton. Hétvégenként a Rómaifürdő és a Kopaszi-gát között közlekedő D13 járaton 5 hajó van forgalomban. A kezdeti tapasztalatok alapján július közepe óta módosított menetrend szerint, napközben sűrűbben és hosszabb üzemidővel közlekednek a járatok, délen pedig mindhárom viszonylat a Kopaszi gáttól indul. Az új menetrendben az első napokban jellemző késések már megszűntek, a hajók ma már a meghirdetett menetrendnek megfelelően szállítják az utasokat. A megnövelt kapacitásra lényegében folyamatos az igény, nem következett be a – sokak által megjósolt – visszaesés az első heteket követően.
 
 
A hajójáratok 2012. II. félévére eredetileg tervezett mintegy 63.000 helyszínen váltott vonaljegyéből júliusban 38.277, míg augusztusban 36.247 db fogyott, azaz már az első két hónap alatt a féléves terv 118,3%-a teljesült – így éves szinten akár a tervezett bevételek dupláját is generálhatja a megújult szolgáltatás.
 
 
A Budapesti Közlekedési Központ számára a dunai menetrend szerinti hajózás megindítása kiemelten fontos lépés volt, hiszen az elmúlt évtizedekben nem közlekedtek hasonló, a városi tömegközlekedés rendszerébe illeszkedő hajójáratok a fővárosban. Az adatok tükrében a Fővárosi Önkormányzat és a BKK átfogóan megvizsgálja a szolgáltatás továbbfejlesztésének hosszú távú lehetőségeit.
 
 
Budapesti Közlekedési Központ

Korszerűbb, kényelmesebb villamosok állnak szolgálatba a fővárosban
 
Forgalomba áll a 2011-ben Budapest Főváros Önkormányzata által biztosított beruházási forrásokból a BKV által beszerzett újabb 10 darab hannoveri villamos Budapesten. A németországi Hannoverből beszerzett, használt német TW6100-as sorozatú villamosok forgalomba állításával újabb régi, korszerűtlen és az utasok számára sem kifejezetten komfortos, fűtés nélküli villamoskocsikat vonhat ki a forgalomból a BKK és a BKV az ősszel.
 
A Budapest Főváros Önkormányzata finanszírozásából Hannoverből vásárolt, használt TW6000-es és TW6100-as sorozatú villamosok forgalomba állításával a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV a dél-pesti térségben teljes egészében kivonhatja a forgalomból a korszerűtlen és az utazóközönség számára sem komfortos, fűtés nélküli Ganz csuklós villamosokat. A BKK és a BKV a használt német villamosok forgalomba helyezésével szeptembertől folyamatosan mérsékli az 50-es villamos vonalán a Ganz és a hannoveri villamosok vegyes üzemét. Az októberig megvalósuló típuscserének köszönhetően valamennyi, a Határ út térségében közlekedő villamosvonalon (azaz a 42-es, 50-es és 52-es vonalon) kizárólag a komfortos, fűthető utastérrel, korszerű utastájékoztató rendszerrel felszerelt villamosokkal utazhatnak utasaink és tervezzük a hannoveri villamosok üzemének részleges kiterjesztését a 24-es villamosvonalra is.
 
A típuscsere előnyeit különösen a hideg napokon érezhetik majd utasaink, hiszen amellett, hogy utasterük fűtött, ezeknek a villamosoknak a megállóhelyi várakozás közben visszazáródik az ajtaja, ha azt éppen nem használja senki, így a hideg sem szökhet be az utastérbe.
 
Emellett pedig a járművek üzemeltetése is gazdaságosabb. A villamosok gyorsítása veszteségmentes, a fékezéskor pedig energiát tudnak visszatáplálni az áramellátó hálózatba, így összességében jóval kisebb energiaigénnyel bírnak, mint a korszerűtlen villamosberendezésekkel felszerelt járműtípusok. Emellett a hannoveri villamosoknál a járműtípus robosztus konstrukciójának köszönhetően ritkábban fordulnak elő meghibásodások, mint a többi jármű esetében.
 
A hannoveri ÜSTRA a 2000-es világkiállítás után feleslegessé vált TW6000-es sorozatú villamosait eladásra kínálta fel. A kocsik kisebb részét Hága vásárolta meg, míg a kontingens többi járműve Budapestre kerülhetett. A DÜWAG által épített, az eladáskor 25 év körüli életkorú villamosok megvásárlására a Fővárosi Közgyűlés 2001 februárjában szavazott meg hét milliárd forintot. Ez az összeg 68 kocsi megvásárlásához volt elegendő. Végül azonban összesen 76 villamost sikerült megvásárolni és forgalomba állítani. Az 1500-1575 közötti pályaszám-mezőbe sorolt kocsik a budapesti igényeknek megfelelő átalakítás után a 2001. október 3-án megindított 3-as villamoson debütáltak.
 
Az elmúlt évek során a TW6000-esek állományát folyamatosan gyarapította a BKV, 2010-2011 során további tizenhat jármű érkezett Budapestre, ezek korábban Hágában közlekedtek, illetőleg az ÜSTRA telephelyén várták sorsukat. A VJSZ Kft. által történt felújítás után 2011-ben álltak forgalomba az 1576-1591 közötti pályaszámokkal.
 
A most forgalomba álló, TW6100-as sorozatú kocsikat a hannoveri ÜSTRA az 1970-es évektől a folyamatosan bővített városi vasúti hálózatára vásárolta. A TW6000-esek alapjain nyugvó, de azokhoz képest némileg korszerűbb villamosberendezéssel gyártott TW6100-asokat a ma már az Alstom-csoporthoz tartozó, salzgitteri székhelyű Linke-Hoffmann-Busch építette. Ez a változat némileg megváltozott, korszerűbb villamosberendezést kapott, mint elődei. Az utastér is némileg eltérő: a leglátványosabb változás a kapaszkodók eltérő színe és némileg eltérő elrendezése.
 
Miután ezek a kocsik is feleslegessé váltak, lehetősége nyílt Budapestnek, hogy tíz TW6100-ast vásároljon. A járművek a honosításhoz szükséges, a TW6000-esek esetében is elvégzett átalakításokat – például a nagyobb felületen nyitható ablakok beépítését és a budapesti utastájékoztató rendszer telepítését – ugyancsak a VJSZ Kft. végezte el a BKK és a BKV megbízásából.
 
A honosított villamosok az eltérő műszaki adottságok miatt az 1600-zal kezdődő pályaszámcsoportba kerültek besorolásra. Az első kocsi júliusban esett át a hatósági vizsgákon, de apróbb műszaki problémák miatt csak később állhattak forgalomba. Jelenleg már négy kocsi áll a BKV rendelkezésére, a többi kocsi pedig folyamatosan áll forgalomba, kiváltva a Ganz csuklós villamosokat. Az új járművek a Száva kocsiszín által kiszolgált 3-as, 42-es, 50-es, 51-es, 51A és 52-es villamosvonalakon közlekednek korábban beszerzett társaikkal együtt.
 
A TW6000-es és TW6100-as villamosok főbb adatai:
· Teljes hossz ütközők között: 28280 mm
· Szélesség: 2400 mm
· Tömeg: 38,8 t
· Konstrukciós sebesség: 80 km/h
· Engedélyezett legnagyobb sebesség: 50 km/h
· Legnagyobb gyorsulás: 1,0 m/s2
· Legnagyobb lassulás: 3,0 m/s2
· A motorok órás teljesítménye összesen: 434 kW
· Ülőhelyek száma: 46
· Állóhelyek száma 4 fő/m2-rel számolva: 104
 
Budapesti Közlekedési Központ