Helyi tennivalóink a 21. században
2012-07-20 - A százhalombattai képviselő-testület júniusban egyhangúlag fogadta el a város fenntartható fejlődésének tervezetét, a „Local Agenda 21” elnevezésű dokumentumot. Miről szól és miért jött létre a vaskos tanulmány? Szerkesztőségünk ennek próbált utána járni.
Hivatalos megfogalmazás szerint "fenntartható fejlődésnek azt nevezhetjük, ami a jelen igényeit úgy elégíti ki, hogy a jövő nemzedékek lehetőségeit nem csorbítja."
 
Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban tartott Környezet és Fejlődés címmel konferenciát, aminek fő dokumentuma az Agenda 21 (Feladatok a 21. századra). Ez tartalmazza a helyi (lokális) feladatok szükségességét és irányelveit is. A Local Agenda 21 (LA21) nem pusztán környezetvédelmi program, hanem társadalom, természet és gazdaság hármas egységének kérdéseivel foglalkozik. Célja a jólét, a méltányos életfeltételek biztosítása a jelenlegi és jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, kerüljük a káros hatásokat, különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat.
 
A százhalombattai önkormányzat a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft.-t bízta meg a dokumentum elkészítésével. Barta Zoltán, környezetmérnök és Rácz Renáta, környezettechnológiai szakmérnök a városi intézmények által szolgáltatott adatok, valamint kérdőívek – 60 lakossági és 54 középiskolai megkérdezés – segítségével tájékozódott a jelenlegi helyzetről, amely alapján 155 oldalas tanulmányt készítettek.
 
Az ebben megfogalmazott stratégia célja a város gazdaságának fellendítése, társadalmának fejlődése, új munkahelyek létesülése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővülése, valamint, hogy a városlakók több figyelmet fordítsanak a környezetvédelemre és a megújuló energiaforrások használatára. A dokumentum irányelveket, rövid (1-3 év), közép (4-8 év) és hosszú (9-20 év) távú részcélokat is felállít a társadalom, a gazdaság és környezet vonatkozásában.
 
- Noha Magyarországon ez a program újnak mondható, Európában már több mint háromezer város működik a Local Agenda 21 elvei alapján – tájékoztatott Rácz Renáta.
 
1992 után hazánkban civil szerveződések kezdtek csatlakozni a programhoz. Ezek a szervezetek azon felül, hogy programokat dolgoznak ki a lakosság számára, jogi értelemben ügyfélként is felléphetnek, ami azt jelenti, hogy akár meg is vétózhatnak olyan vállalati döntéseket, amiket az emberi közösségre veszélyesnek ítélnek.
 
A hazai településeket nem kötelezi jogszabály az LA21 elkészítésére, illetve megvalósítására, de bizonyos pályázatok előírhatnak kötelező vagy választható elemeket.
 
Fontos megemlíteni, hogy az LA21 megvalósulására hatással lesz a most tervezés szintjén álló klímatörvény, aminek célja, hogy hazánk a 2010-es szinthez képest 2020-ig hat százalékkal csökkentse a fosszilis energiahordozók felhasználását. Százhalombatta helyzete igen speciális, hiszen működésének, szociális jólétének két fő pillére – az erőmű és a finomító – többnyire fosszilis, nem megújuló energiahordozókra épül.
 
A külső szakemberek által összeállított iránymutató számos olyan elképzelést is tartalmaz, amelyek már megvalósultak városunkban, illetve szerepelnek az önkormányzat terveiben, pályázataiban.
- A tervezet lényege, hogy a felsorolt projekteket ajánlott végrehajtanunk. Igen kevés van köztük, ami új, legnagyobb részüket elég csupán jobban csinálni. Városunk e téren meglehetősen elől halad – nyilatkozta Róthweil Róbert, a Műszaki Iroda vezetője. A következő konkrét lépés a közösségi közlekedés fellendítése. A közlekedési koncepció felülvizsgálata jelenleg is folyik. A buszmenetrendet a közelmúltban aktualizáltattuk, a vízi közlekedés, a dunai hajóforgalom fellendítésének lehetőségeivel most foglalkozunk. A kerékpáros közlekedés, a kerékpárutak és járdák fejlesztésének lehetőségeit az ősz folyamán fogjuk vizsgálni az út-, járda-felújítási program részeként.
 
A hatékony és megújuló energiafelhasználási lehetőségekkel kapcsolatban jelenleg is folynak felmérések, egyebek mellett a nap- és geotermikus energiahasznosítás, valamint egy számítógéppel optimalizálható energia-távfelügyeleti rendszer kiépítésének módját is vizsgálja a Műszaki Iroda.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szerződéseket jelenleg köti újra az önkormányzat a SZÁKOM Kft-vel. Szintén a júniusi ülésen hosszabbították meg újabb öt évre a közszolgáltatási feladatok ellátásáról szóló Városüzemeltetési Megállapodást.
 
Őszre lezárul az európai uniós pályázati támogatással megvalósuló szennyvíztisztító-korszerűsítés tervezése, engedélyezése, és elkezdődik a kivitelezés.
 
A képviselő-testület döntésének megfelelően a Műszaki Iroda napkollektorok és napelemek felszerelését is tervezi a város egyes intézményeire, egyelőre megfelelő pályázati kiírásra várnak. Jelenleg is zajlik a hulladékgazdálkodási térségi társulással kapcsolatos pályázat, ami szintén jelentős előrelépést hoz majd a fenntarthatóság területén. Emellett a képviselő-testület jóváhagyására vár a "Város iskoláinak fejlesztése" projekt részeként az 1-es Számú Általános Iskola teljes elektromos felújításának tervezete.
 
- A Local Agenda 21 bizonyos pontokon újabb ötleteket is adott, amelyekkel a jövőben feltétlenül foglalkozni fogunk – tette hozzá Róthweil Róbert. Ilyen a szemléletformáló közösségi fórumok szervezése a helyi média bevonásával, a turisztikailag frekventált területek személygépjármű-terhelésének csökkentése, a "Településőr" program, a környezetvédelmi kommunikációs terv és Környezetvédelmi Hasznoskönyv című kiadvány kidolgozása, a tájsebek feltérképezése és helyreállítása, valamint a megújuló energiákra alapozott ipar telepítése.
 
A Local Agenda 21 dokumentum elkészítését követően az önkormányzatok stratégiai csoportot állítanak fel, amelyben a döntéshozók mellett szakmai szervezetek és oktatási intézmények, valamint az LA21 folyamatot vezető szervezet képviselteti magát. Az LA21 tervezetet legalább évente egyszer javasolt felülvizsgálni, aktualizálni.